A rendszerváltás óta Papcsák Ferenc a sokadik polgármestere Budapest egyik legnagyobb kerületének, Zuglónak, mert a városrész politikai elitjét mindig a civakodás jellemezte. 2002-ben – noha Pesten hengerelt a baloldal – azért győzött itt a fideszes Rátonyi Gábor egykori válogatott öttusázó, mert az MSZP és az SZDSZ nem volt képes megegyezni egymással. Négy év múlva azonban a szabad demokrata Weinek Leonárd legyőzte, bár ez nem jelentette azt, hogy megnyugodott volna a helyi közélet. Weinek a helyi SZDSZ-szel, az MSZP-sek pedig egymással háborúztak. Végül a Vas megyéből Budapestre költöző Tóth Csaba szerezte meg a szocialisták között a vezetői tisztséget. (Vas megyében Tóthot azzal vádolták, hogy fantomtagokat léptetett be a pártba, így szerzett döntő befolyást a pártalapszervezetben.)
A harci hév a jobboldalra is átragadt, mert a konzervatívok két részre szakadtak: Rátonyi, a volt polgármester és egy ifjú fideszes, Rozgonyi Zoltán között dúlt a küzdelem a főnökségért.
Úgy tudjuk, hogy a Fidesz vezetése éppen azért helyezte Papcsákot (aki korábban Baktalórántházát képviselte a parlamentben) Zuglóba, hogy tegyen rendet a civakodó jobbosok között. Másrészt – legalábbis a „papcsákisták” szerint – azért is, hogy a mutyigyanús ügyekben hiteltelenné váló helyi erők helyett ő legyen a Fidesz arca. 2006-tól kezdve ugyanis a különféle egymással torzsalkodó baloldali platformok keresték a kapcsolatot a helyi jobboldallal, hogy a közgyűlésben szavazattöbbségbe kerülhessenek. Ennek egyik „eszköze” volt, hogy bőkezű szakértői keretet biztosítottak a frakcióknak, így az ellenzékben levő konzervatívoknak, akik – milliókért – attól kérhettek tanácsot, akitől csak akartak.
Ebbe a helyzetbe érkezett Papcsák, aki hamar összetűzésbe került a jobboldali politikustársaival, egyebek mellett azért, mert külsős alpolgármestert akart maga mellé kineveztetni. Papcsák saját korábbi kampányfőnökét, Kovács Balázst jelölte a posztra, akit a helyiek nehezen szavaztak meg. A városvezetők gyakorta alkalmazzák azt az eszközt, hogy ugyan a politikai alkuk miatt a közgyűlés kinevez alpolgármestereket, de a polgármester alig ad jogosítványt az általa nem preferált helyettesének. Ők lesznek a díszlet alpolgármesterek, míg az igazi helyettesek kapnak felhatalmazást a komoly súlyú ügyek intézésére. 
Így vált „biodíszletté” a KDNP-s Ferdinándy István alpolgármester is (képünkön), akinek Papcsákkkal való konfliktusa odáig vezetett, hogy a civilben jogász-közgazdász politikus az Egyenlő Elbánás Hatósághoz (EBH) fordult. Egy, a lapunk birtokába került dokumentum szerint a KDNP-s városatya azt sérelmezte, hogy 2013-ban a polgármester csökkentette a hatáskörét, elvették asszisztensét, megvonták hivatali irodáját, sőt, arra is kísérlet történt, hogy alpolgármesteri megbízatását visszavonják. A Fidesz–KDNP többségű képviselőtestület azonban nem fogadta el ezt az előterjesztést. Ferdinándy azt is sérelmezte, hogy értesítést kapott arról, hogy a képviselőkkel azonos mértékű illetményre jogosult, magyarán csökkentették a fizetését, valamint testvérének egy kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló társaságnál fennálló jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntették.
Az alpolgármester szerint a sérelmezett polgármesteri intézkedéssorozat azt követően kezdődött, hogy ő előkészítetlen állapota miatt leszavazta Papcsák BVSC-telep átvételéről szóló előterjesztését. Az alpolgármester beadványa azt vélelmezte, hogy az önkormányzat, illetve a polgármester eltérő politikai véleménye miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Az EBH elutasította Ferdinándy panaszát, egyebek mellett azzal az indokkal, hogy az alpolgármester ellentétes véleménye nem értelmezhető védett tulajdonságként.
A polgármester és a helyi jobboldali frakció között egyébként nem súrlódásmentes a kapcsolat, hisz az előbb említett BVSC-telep átvételét nem csak az alpolgármester bojkottálta. Papcsáknak egyébként erre az volt az egyik válasza, hogy egy olyan helyi rendeletet akart elfogadtatni, amely szerint lehetősége lett volna arra, hogy megkurtítsa a kormányoldali frakció tagjainak honoráriumát, ha azok rosszul szavaznak. Eközben a polgármester kedvenc alpolgármestere, korábbi kampányfőnöke két év után otthagyta Zuglót, lapértesülések szerint azért, mert nem jött ki a főnökével.
A nyáron az önkormányzat épületében jegyzői kérésre „hivatalosan” feltörték Ferdinándy irodájának ajtaját, amit azzal magyaráztak, hogy az alpolgármester nem adta le időben a kulcsot, a nyári felújítási munkákat viszont el kellett végezni. A történet pikantériája, hogy az alpolgármester korábban éppen a jegyzőtől kért birtokvédelmet Papcsák Ferenc polgármester ellen. (A jegyző összeférhetetlenség miatt áttolta a döntést egy másik kerületbe.)
Ez a politikai környezete annak a titokban készült hangfelvételnek, miszerint Zuglóban 20 százalékos visszaosztás van érvényben. Egy helyi vállalkozó éppen Ferdinándynak panaszkodik, hogy „hordani kellett a pénzt”, a helyi vagyonkezelő vezetőjének visszaosztott összeg nagysága eléri a 100 millió forintot, de akkora a botrány, hogy arról nem merik tájékoztatni a Fideszben Orbán Viktort.
Papcsák a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala után feljelentést tett rágalmazás, becsületsértés és hamis vád bűncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A polgármester azonban közleményében az alpolgármesterére támadt, miszerint „a rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellen-őrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinándy István alpolgármester”. Ferdinándy visszautasította a polgármester állításait, mondván: soha nem tartozott a hatáskörei közé a közbeszerzések ügye, oktatással és szociális kérdésekkel foglalkozott.
Az ügy érdekessége, hogy a botrány ellenére a Fidesz hétvégi kongresszusán Papcsákot gond nélkül beválasztották a párt egyik grémiumában. Úgy tudjuk, hogy a Fideszben a skandalum mögött az ellenzéki pártok botránypolitizálását vélik. A kormánypártok vezérkarában egyöntetű vélemény, hogy mivel az MSZP–Együtt 2014 politikusai országosan nem tudnak sikeres üzenetet megfogalmazni, ezért a helyi botrányokat akarják felfújni, így Papcsákot áldozatnak tekintik, és nem engedik el a kezét. Másrészt, mivel Papcsák a zuglói választókerület elnöke, ő határozhat majd az önkormányzati jelöltekről. A belső támadások mögött talán az ebből a helyzetből fakadó feszültségek állhatnak.
2013. 10. 04. (XVII/40)
