„Hoffmann Rózsa szerint összesen 108 pedagógus járt rosszul az új bérezéssel. Lehet, hogy így van, de akkor én mind a 108 kollegát ismerem” – közölte egy budapesti középiskolai tanár, aki korántsincs egyedül a véleményével.
Idén a korábban megígért béremelés 60 százalékát kapják meg a pedagógusok, s ez a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 32 milliárd forintos pluszkiadást jelent a költségvetésnek. A fennmaradó 40 százaléknyi emelést a következő négy évre elosztva kapják majd meg a tanárok. Varga Mihály szakminiszter szerint jövőre több mint 153 milliárd van betervezve a költségvetésben pedagógusbér-emelésre, ami tartalmazza a hit- és erkölcstan oktatás finanszírozását is. A köznevelés területén feladatellátásra összesen mintegy 485 milliárd forintot különítettek el jövőre. 2013 októberétől elvileg javul a nem állami- és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása is, mivel átlagbéralapú finanszírozás lép életbe, amit az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok számára további működési támogatás egészít ki.
Az életpályamodell bevezetése fenntartótól függetlenül minden intézményben megtörtént. Az eddigi mintegy 30 pótlékból 7 maradt meg. Megszűnt egyebek mellett a túlóráért, helyettesítésért, több szakért járó pótlék, a minőségi bérpótlék, ezek mintegy beolvadtak az univerzális bér- és munkaidőemelésbe, míg az osztályfőnöki vagy a vezetői pótlékok megmaradtak. „Azok a kollegák, akik rendszeresen a kötelező óraszámuk felett sokat dolgoztak, helyettesítéseket, túlórákat láttak el eddig, könnyen lehet, hogy most kevesebbet kapnak. Mivel a családos pedagógusokra különösen jellemző volt a túlmunka, ez nekik meglehetős érvágást jelent. A legnagyobb problémának azt látom, hogy a magasan képzett, idősebb kollegákat a rendszer ugyanabba a kategóriába sorolja be, ahová alacsonyabban képzett kollegáikat. Emiatt egy 30 éve dolgozó, szaktanári vizsgával rendelkező és több egyetemi szakot végzett kollegának az életpályamodell bevezetése akár 30 ezer forintos bércsökkenést is jelent” – mondja egy fővárosi iskola gazdasági vezetője. A szakvizsgával és minimum 14 év gyakorlattal rendelkezők tavaszig kérhetik megelőlegezett átsorolásukat a Pedagógus II. kategóriába, de 2018-ig át kell esniük a megfelelő minősítésen.
„A portfolió beadását, a második kategóriába áthelyezési kérelmet nagyon megalázónak tartjuk: első körben illett volna a több évtizede tanító, magasan képzett kollegákat a második szintre sorolni” – mondja egy gimnáziumi magyartanár. Elmondása szerint a havi fix bére 15 ezerrel nőtt, nettó 185 ezer forintra emelkedett ugyan, de tavaly a pótlékokkal együtt minimum ennyit vitt haza havonta, gyakran még többet – igaz, nyáron 2 hónapig 35 ezerrel kevesebbet kapott, mint amennyi most jár neki. Úgy számolja, hogy ha a cafeteriát is (havi 10-12 ezer forint) elveszik, akkor egészen biztosan kevesebbet fog keresni, mint eddig – nagyjából ugyanannyi, azaz heti 26 óra munkáért, ami ezentúl beleolvad a heti 22-26 órás kötelező oktató-nevelő munkába. A legnagyobb problémának azt tartja, hogy rengeteg pluszmunkáért nem jár már külön díjazás, a motivációt kiölték a rendszerből, és így a lelkesedés is könnyen kikopik az emberekből.
Egy általános iskolában tanító, kétszakos főiskolai diplomával rendelkező osztályfőnök, aki eddig rengeteget helyettesített is, ezentúl 30 ezerrel kevesebbet visz haza, mint eddig. Mint mondja, kénytelen lesz másodállást – magántanítást, magánkorrepetálást – vállalni, azaz az árnyékoktatásban elhelyezkedni. Rajztanár kollégája hasonló okokból 20 ezerrel visz haza kevesebbet: ezentúl nem számít bele a fizetésébe, hogy kétszakos, és a helyettesítésekért sem kap pénzt, ezért kénytelen lesz más munkát is keresni.
Tény, hogy a pedagógus alapbérek átlagosan 34 százalékkal megemelkedtek, de ez nem éri el a Medgyessy-kormány féle 50 százalékos, 2002-es béremelést, miközben 2005 óta nem történt érdemi bérrendezés. Az egyetlen tényleges pozitívum Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint, hogy a pedagógusbéreket a törvény a mindenkori minimálbérhez kötötte, így értékük inflációkövető marad.
„Az én nominálbérem bruttó 30-35 százalékkal nőtt, ehhez kaptam nettó 40-45 százaléknyi munkateher növekedést, minek következtében az óradíjam 62 forinttal csökkent. Az emelt alapbérrel az aránytalanul megemelt munkabérterhelés miatt összességében nem jártunk jobban” – állítja Mendrey, aki civilben középiskolai történelemtanár. Egyetért azzal, hogy a bérezés terén a fűnyíróelv érvényesül, ami nem motivál a minőségi munka irányába. Bár szerinte a szakmai tudás nem feltétlenül a papír függvénye, hanem azt a diákok, szülők értékelése, meg az egyébként felmutatott szakmai teljesítmény ezerszer jobban tükrözi. Az egalitárius átsorolás szerinte arra biztosan jó volt, hogy komoly feszültségeket keltsen a tantestületekben. Az alapítványi vagy magániskolák közül amelyik megteheti, saját keretből egészíti ki a mínuszba került kollégák bérét, máshol az állam ígér nekik kompenzációt. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár sajtótájékoztatóján kijelentette: a pedagógusok 99 százaléka jól járt, és 108 kolléga került hátrányba. Hogy pontosan hányan jártak jól vagy rosszul az új rendszerben, az Mendrey szerint viszont legkorábban október végén lesz látható.
A köznevelési törvény egyik legneuralgikusabb része, hogy idén szeptember 1-jétől minden állami intézmény tanára a Nemzeti Pedagógus Kar nevű fantomszervezet tagjának számít, melynek alapdokumentumait jövő tavaszra kell megalkotni. A Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjét a mindenkori szakminiszter nevezi ki, miközben a miniszter megsemmisítheti a Pedagógus Kar döntéseit, mire a kar – általa kinevezett – vezetője jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat. „Ez semmi másra nem jó, mint hogy a mindenkori kormány a Pedagógus Kart a tanárok fegyelmező eszközének használhassa” – mutat rá Mendrey.
Hoffmann Rózsa szerint nem nőtt, csak kiegyenlítettebb lett a pedagógusok munkaterhelése, és megszűnt a túlóra. A PDSZ szerint viszont valójában a túlórák kifizetését szüntették meg, a túlórákat beépítették a heti 32 órába. A kötelező munkaterhek növelése óriási felfordulást okozott a közoktatási intézményekben, a rendezetlenség a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KIK) szerint novemberig biztosan eltart. Mendrey szerint régóta nem fordult elő, hogy az üres állásokra nem tolonganak a jelentkezők, míg több pedagógus visszamondta a megbízását. Szerinte álságos a törvényi megfogalmazás, hogy 22-26 óra legyen a tanítással-neveléssel lekötött munkaidő, amikor a szakmai vezetés mindenhol hajlamos a túlteljesítésre, és heti 24-26 tanórát ró a pedagógusokra. A kötelező norma összesen 32 óra kötelező benntartózkodás és gyerekkel foglalkozás, így a pedagógusmunka javát mindenki hazaviheti, túlteljesítve az eddigi átlag 51 órás heti munkaidőt.
2013. 10. 11. (XVII/41)
