Az a „különleges” az ellenzéki pártok személyes kapcsolataiban, hogy évtizedek óta ismerik egymást, de mára egyértelműen riválisaivá váltak egymásnak. Például 1989-ben Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc közös baráti körben tekintették meg az előbbi lakásában az Orbán Viktor beszédéről szóló közvetítést a televízióban, majd együtt mentek ki a Hősök terére. Az idei október 23-ai összellenzékinek szánt baloldali tüntetés pedig arról lesz emlékezetes, hogy azt mind Bajnai Gordon, mind Mesterházy Attila lényegesen másképp értékeli, mint Gyurcsány Ferenc, akinek fellépését mindketten kártékonynak minősítették. Az pedig ugyancsak érdekes, hogy immáron – a DK-aktivistáknak tulajdonított akciónak köszönhetően – Bajnai és Gyurcsány között is megromlani látszik a kapcsolat.
Igaz, közelről sem tűnik olyan mélynek a kettejük konfliktusa, mint Mesterházy Attila és Gyurcsány között, amely az ellenségeskedés jegyeit kezdi felmutatni. Az utóbbi politikus 2003-ban a róla megjelent könyvben már negatívan fogalmazott Mesterházy Attiláról, miszerint: „Érdemi, politikai természetű konfliktusom csak a saját politikai államtitkárommal, Mesterházi Attilával volt (a könyv szerzője nem tudta helyesen leírni a politikus nevét, akinek y-nal végződik a vezetékneve – a szerk.). Nem is annyira politikai, mint inkább kulturális konfliktusom. Ő egy hagyományos politikusi mentalitást képviselt, kétféle értelemben is. Ne akarjuk megváltoztatni a világot (…) alkukat kell kötni, lehetőség szerint a láthatatlan mezőben, és nagyon tudatos személyi, hatalmi építkezéssel kell biztosítani a mindenkori hatalmi bázist. Engedni kell, hogy a status quo fennmaradjon, mert az azzal való szembemenetel a politikai túlélés egyik legnagyobb kockázata.”
Gyurcsány nem is adott semmilyen feladatot a kormányában Mesterházy Attilának, aki idővel a párton belül az egyik legélesebb kritikusává vált a miniszterelnök-pártelnöknek. Mivel nem volt kormánytag, ezt másoknál könnyebben tehette. 2010-ben az MSZP „öregjei” előreengedték Mesterházy Attilát, hogy legyen ő a párt miniszterelnök-jelöltje. A választási vereséget követően a régebbi MSZP-politikusok még inkább háttérbe vonultak, és Mesterházy lett a párt elnöke.
2013. 10. 31. (XVII/44)
