A gondolat sebességével kerül a parlament elé a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását célzó fideszes javaslat, azzal a Rogán Antal által megfogalmazott indokkal, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a bajai videóügyhöz hasonló eset. Ha a gépezet jól működik (márpedig jól működik), decemberben már hatályba is lép a módosítás, amely alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki mások becsületének csorbítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Két évet az kaphat, aki a terméket bárhol elérhetővé teszi, hármat pedig az, aki jelentős érdeksérelmet okoz vele vagy a nagy nyilvánosság elé tárja. Mindezeket ráadásul gondatlanságból is el lehet követni, ami egészen abszurd élethelyzeteket feltételez. A Fidesz frakcióvezetője szerint „nem engedhetjük meg, hogy a közelgő választás előtt még egyszer előforduljon hasonló, bizonyítékhamisítási botrány”, és nyomban fel is állította a kollektív bűnösség csapdáját, hiszen szerinte mindenki „rosszban sántikál”, aki az Országgyűlésben elutasítja az előterjesztést.
Márpedig az MSZP elutasítja, vagy legalábbis kijelenti közleményében, hogy az csupán a figyelemelterelést szolgálja. Mint írják, egyetértenek a hamis felvételek készítésének tilalmával, de nem értik, hogy amikor korábban a választás tisztaságára vonatkozó jogszabálymódosítást javasoltak, miért söpörte le azt a Fidesz gondolkodás nélkül az asztalról.
A Fidesz jogi kabinetjének vezetője elmondta a Heteknek, hogy a módosítás nem konkrétan a bajai esethez kapcsolódik, hanem arra az utóbbi években gyakorlattá váló jelenségre reagál, melynek során kétes valóságtartalmú felvételekkel próbáltak meg politikusokat lejáratni. Gulyás Gergely szerint a büntetőjog jelenlegi eszközeivel nem lehet megfelelően orvosolni egy ilyen problémát, arról nem is beszélve, hogy a hamisítványok által a hírfogyasztó népesség normális tájékozódáshoz való joga is durván sérül. „Miként kiemelt érdek, hogy senki se tévessze meg a hatóságot, legalább annyira fontos, hogy ne lehessen több millió ember előtt valakinek az emberi méltóságát sárba tiporni” – állítja a képviselő, aki szerint javaslatuk erénye nem a visszatartó erőben rejlik (ugyanazért lehet majd három évet kiszabni, amiért ma kettőt), hanem abban, hogy ezentúl külön tényállás rögzíti a hamis és valótlan tartalmú kép- és hangfelvételeket.
Polyák Gábor egyáltalán nem gondolja, hogy a hatályos Btk.-ban van olyan joghézag, amelyet a fideszes javaslattal kellett volna betömni: a bajai videóügy a rágalmazás büntetőjogi tényállásával abszolút mértékben kezelhető lenne szerinte. A Mérték Médiaműhely vezetője úgy látja, a mostani aktuálpolitikai jogalkotással a kormány azt üzeni a sajtónak, hogy „legyen kedves kussolni”, és a kampányidőszakban „kétszer is nézzen a háta mögé”, mielőtt leleplező videót vagy fotót közöl. Hiszen mi más lehet a célja egy plusz, börtönbüntetéssel fenyegetett tényállás beemelésének a büntetőjogi kódexbe, mint hogy beindítsa a szerkesztőségekben a „zabszem effektust”. A médiajogász szerint az új tényállás semmit sem tesz hozzá a jogrendszerhez, és mivel nem indokolt, nem lehet szükséges és arányos korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője egyébként sajtótájékoztatón jelentette be, hogy javaslatuk éppen a hiteles tényfeltáró újságírást és az azt komolyan vevő szerkesztőségeket védi. Tőlük ugyanis elvárható – így a szóvivő –, hogy nem asszisztálnak hamisítási botrányokhoz, és ellenőrzik a közölni kívánt információkat, mielőtt „világgá kürtölik” azokat.
Igen ám, csakhogy a tervezet szerint a készítő és a közzétevő gondatlanságból is elkövetheti tettét (vagyis ha becsapják, mehet a börtönbe), holott egy 1994-es alkotmánybírósági határozat szerint még a nagyobb tűrésküszöbre kárhoztatott közszereplők esetében is csak szándékosan vagy súlyos szakmai gondatlanságból lehet valótlanságot állítani. Gulyás Gergely szerint ez eddig is így volt: becsületsértésre alkalmas tényállítást gondatlanságból is el lehet követni, másfelől a hamis vád törvényi tényállásánál sem lehet gondatlanságból nyilvánvalóan alaptalan bizonyítékot a hatóság rendelkezésére bocsátani.
A szerkesztőségek öncenzúrájának kiépítése mellett Polyák Gábor a mémgyártókért is aggódik. „A tervezett tényállás megfogalmazása elég tág ahhoz, hogy adott esetben például a poénképek vagy -videók is büntetőjogi elbírálás alá essenek” – mondja, költői kérdést feszegetve: ha fideszes politikusok kommentelésért is feljelentenek bárkit, akkor a mémek esetében miért ne élnének az új, kínálkozó lehetőséggel?
Gulyás Gergely szerint azért, mert a mémgyártásnál a jogellenesség és a társadalomra veszélyesség is hiányzik, mint szükséges tényállási elem, s így bűncselekmény sem állapítható meg. Úgy véli: az új szabályozással legalább kap egy lehetőséget a hatóság, hogy ne csak a közzétevővel, hanem az internetes rágalmazás készítőjével szemben is fellépjen.
2013. 10. 31. (XVII/44)
