Januártól a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő, 12 év alatti gyermekek kizárólag nevelőszülőkhöz kerülhetnek, kivételt képeznek a speciális hátránnyal bíró, például fogyatékkal élők, akik lakásotthonokban vagy gyermekotthonokban helyezhetők el. Egyidejűleg megkezdődik mintegy 3000, otthonban gondozott gyerek kihelyezése is a nevelőszülőkhöz.
A „nevelőszülősítési” folyamat végét 2017-re datálják. Balog Zoltán szakminiszter szerint a lakás- és gyermekotthonokra továbbra is szükség lesz a 12 év feletti, valamint a speciális ellátást igénylő gyerekek miatt, ám hosszú távon a rossz minőségű intézmények bezárása várható.
A múlt heti kormányülés döntése értelmében a nevelőszülők januártól egységes foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladatukat. Balog Zoltán szerint ez az 5500 hazai nevelőszülő helyzetének rendezését jelenti: tb-járulékot fizet utánuk az állam, jogosultak lesznek táppénzre, nyugdíjra, szabadságra, végkielégítésre, családi adókedvezményre. A befogadó családok általában házaspárok, melyeknek a nőtagja a nevelőszülő, akinek a családi pótlék és különböző ellátmányok mellett továbbra is jár a nevelési díj, aminek mértéke a gondozott gyerekek ellátási szükségleteitől függ, s értéke a minimálbérhez lesz kötve. Ha három gyermek után eddig 225 ezer forint bevételre tehetett szert egy család, ez az összeg most 265 ezer forintra emlekedik.
Országszerte megerősítik a nevelőszülői hálózatot, a képzés időtartamát az eddigi 60-ról 500 órára emelték fel. Az új OKJ-s tanfolyamot a kevesebb mint 10 éve gyakorló és a leendő nevelőszülőknek egyaránt el kell végezniük. Jelenleg országosan 18 500, 18 év alatti gyerek él gyermekvédelmi szakellátásban, közülük 12 ezer él 5500 nevelőszülőnél. Elhangzott: évente átlagosan 2300, 12 év alatti gyermek kerül szakellátásba.
Általunk megkérdezett szakemberek szerint a meglévő nevelőszülői hálózatnak a kapacitása, és sokhelyütt a színvonala sem megfelelő. Továbbra sem garantált a nevelőszülők alkalmassági szűrése, tevékenységük következetes ellenőrzése, ugyanakkor a foglalkoztatási jogviszony megteremtése miatt félő, hogy a pálya minden eddiginél inkább vonzani fogja a „megélhetési” nevelőszülőket. A rendszer így automatikusan ki fogja termelni a 21. század árvácskáit.
A nevelőszülő-toborzás és -képzés tavaly átkerült a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató irányítása alá, a feladatellátást az EMMI finanszírozza. „Indokolatlannak tűnik az új tananyag és az arra épülő 500 órás képzés bevezetése, igaz, az uniós forrásokból kétségtelenül megéri elindítani” – vélekedik egy Borsod megyei nevelőszülői tanácsadó, aki megerősíti, hogy az egész hazai szakmát sikerült kihagyni az átalakításból. Szerinte a 12 év alatti gyerekek nevelőszülőkhöz adása egy szép uniós irányelv, de a magyar valóság sokszínűbb ellátórendszert igényel: évi 2300 gyereknél sokkal többet kellene kiemelni a családjából, és mire egy gyerek bekerül a szakellátásba, többnyire komoly pszichés problémákkal, személyiségzavarral küzd, amihez szaksegítség kell, ezért van az, hogy sokszor nevelőszülőtől kerül gyermekotthonba a kiskorú. A nevelőszülők munkáját az is nehezíti, hogy a gyerekek törvényes képviseletét ezentúl a kirendelt gyámok látják el. „A lényeg a forráskivonás, hiszen miniszter úr is megfogalmazta: középtávon 60 százalékos megtakarítást jelent a családban nevelés az intézetihez képest”– tette hozzá a szakember.
„Úgy hírlik, hogy az állam 5-6 éven belül a teljes hazai gyermekvédelmi rendszert egyházi kézbe adja. Az egyházi fenntartás az állami normatíva közel kétszeresét jelenti, ugyanakkor az ellátás szakmai minőségének nincsenek meg a garanciái, miközben itt Borsodban például a református egyház inkább hitéleti, semmint szakmai feladatként kezeli a területet” – mondja a tanácsadó, hozzátéve: az ország észak-keleti része a görögkatolikusok, az alföldi és a fővárosi régió a római katolikusok fenntartásába került, míg a kevésbé jelentős Dunántúl még állami kézben van. Az EMMI-től kapott tájékoztatás szerint a gyermekvédelmi szakellátáson belül a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás és a javítóintézeti nevelés csak állami fenntartásban működhet. A nevelőszülői és gyermekotthoni ellátást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal szerződésben álló egyházi és civil fenntartók is biztosíthatják, a szakminiszter jóváhagyásával. A külső szakmai kontroll az illetékes kormányhivatalok és a Főigazgatóság, a pénzügyi ellenőrzés pedig a Magyar Államkincstár hatásköre.
A szaktárca szerint a nem állami fenntartók térnyerését az ellátási formák sajátságai, az adott térségben jelentkező szükségletek és a különböző szervezetek feladatvállalási szándéka befolyásolja.
2013. 11. 08. (XVII/45)
