hetilap

A pártalapítási láz mögött nyilvánvalóan ott húzódik, hogy miközben a kormányváltást kívánók aránya 50 százalék körül áll, a „hagyományos” ellenzéki pártok támogatottsága még összeadva sem közelíti a Fideszét, vagyis sokan nem találtak bizalomra méltó formációt. Másrészt mostanában anyagilag is megéri a pártalapítás, ami persze nem véletlen: a Fidesz úgy találta ki az új rendszert, hogy az ellenzéki oldalon minél több – egymást is gyengítő – szervezet legyen motivált a megmérettetésre.      
Hétfőn kaptuk a hírt, miszerint pártot alapít a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet. Falus Zsolt Ferenc, a párt várható elnöke a Heteknek azt mondta, kilencszázezer megoldatlan devizahiteles ügy van folyamatban, ami azt jelenti, hogy kilencszázezer olyan család él Magyarországon, akiknek a képviseletére vállalkozna szervezetük, melynek a Bankcsapda – Független Hitelesek Pártja nevet szánják.  
Mint megtudtuk, terveik szerint mind a 106 körzetben indítanak egyéni jelöltet, és természetesen országos listát is állítanak. Falus úgy véli, hogy sikerül átlépniük a bejutáshoz szükséges ötszázalékos parlamenti küszöböt. „A bankok hajtják a szervezetünkhöz az adósokat”, felelte arra a kérdésre, miként fogják megszólítani potenciális választóikat. Persze, tette hozzá, saját kampányuk is lesz, bár „nyilván nem kétmilliárdos”. A tartalmi részről azt is megtudtuk, hogy a devizahitelezés kapcsán megkerülhetetlennek tartják az állami felelősség kérdését. Továbbá úgy vélik, a kétharmados kormány csődje vagy tehetetlensége, hogy ilyen felhatalmazással sem voltak képesek megoldani a bajba jutott devizahitelesek problémáját.
Falus Zsolt azt is elmondta, hogy a párttá alakulásuk bejelentése óta öt újonnan szerveződő párt jelezte együttműködési szándékát a Bankcsapdának.    
Bár korábban tárgyaltak Szili Katalinnal is, az említett öt pártba nem tartozik bele a Közösség a Társadalmi Igazságosságért (KTI) párt, amelynek a megalakulását Szili jelentette be a napokban. A KTI, becenevén KATI tizenkét párt, illetve egyesület összefogásával jött létre Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke vezetésével. A bírósági bejegyzésre váró szervezet célja, hogy „esélyt adjon azoknak, akik a mostani pártok közül nem tudnak választani, köztük annak a csaknem négymillió szegénynek és bizonytalannak, akikkel ma senki nem törődik”.
A KTI minden egyéni körzetben és így természetesen országos listán is jelölteket állít, tájékoztatta a Heteket Szili Katalin. Számszerűsített választási célról az elnök nem beszélt, erre vonatkozó kérdésünkre azt felelte, hogy olyan eredményre törekszenek, „amely lehetőséget biztosít az ország sorsának alakítására, helyes irányba terelésére”. Szili mellett a KTI soraiban Ivády Gábor független képviselő számít ismert arcnak, ám terveik szerint hamarosan többen csatlakoznak „a kultúra, tudomány és más területek ismertebb személyiségei közül is”.
A KTI leállítaná a hitelcsapdába jutott vagy más módon eladósodott emberek kilakoltatását, átfogó bérreformot hajtana végre, és felülvizsgálná a privatizációs szerződések betartását. A korábbi szocialista házelnök, az MSZP volt elnökhelyettese szerint kétkamarás parlament szükséges, ahol a második kamarában képviselhetik magukat a civilek, szakszervezetek, nemzetiségek és határon túli magyarok.
Nekifut a 2014-es választásoknak a sokadszorra „megújult” Független Kisgazdapárt is. „Mint egyetlen történelmi párt – akárcsak a történelem során már jó párszor – képes volt újjászületni ezúttal is: a 2014-es országgyűlési választáson a párt valamennyi körzetben indít jelöltet” – olvasható az elnök, Hegedűs Péter köszöntőjében. Hegedűs talán ismeretlen az ifjabb generáció számára, ám a közép- és szép korúak bizonyára ráismernének: az MTV bemondója volt a nyolcvanas évek második felében, az interneten ma is megnézhető néhány archív felvétel, amint műsort ismertet, vagy éppen a várható időjárásról beszél.
A kisgazdapárt múlt heti program­adó nagygyűlésén mondott elnöki beszédében Hegedűs leszögezte: ők az igazi kisgazdapárt. Fő céljuk a magyar föld megvédése a külföldi spekulánsoktól, ezért határozatlan ideig meghosszabbítanák a földvásárlási moratóriumot.    
A Jobbik elől próbálja lelegelni a mezőt a pártból kiábrándultak által létrehozott Magyar Hajnal nevű formáció. A Jobbiktól is jobbra álló új párt megalakulásakor még Lenhardt Balázs és Endrésik Zsolt exjobbikos képviselők is jelen voltak, ám a közelmúltban elhagyták a Magyar Hajnalt. Úgy tudjuk, belátták, hogy egy ilyen pártban hosszú távon elvághatják politikai karrierjüket.
A Jobbikot folyamatosan támadó Magyar Hajnalt Kisgergely András ex-jobbikos ózdi önkormányzati képviselő vezeti, a párt célja röviden: „a magyar és fehér etnikai azonosságtudat újra­-élesztése”.
A Hetek információi szerint tisztában vannak vele, hogy 2014-ben nincs esélyük a parlamentbe kerülésre, ám az országos listaállításért kapható állami támogatásból 2018-ra megpróbálják felépíteni a szervezetet.

Százmilliók az ablakban

Az új választójogi törvény lényegesen megkönnyíti a képviselőjelölt-állítást. Míg korábban hétszázötven aláírás kellett az átlagosan mintegy negyvenötezer szavazót tömörítő választókerületekből, addig most csak ötszázat kell összegyűjteni úgy, hogy egy választókerületre átla­gosan hetvenötezer választópolgár jut. Ráadásul, míg idáig egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott, most megszűnt ez a korlátozás. Az egyéni jelöltek fejenként egymillió forintot kapnak a költségvetésből, amivel szigorúan el kell számolni. A pártok ugyanakkor országoslista-állítás esetén komoly pénzhez jutnak, és ezzel – választási szakértők szerint – „kevésbé komolyan” kell majd elszámolni. Ha huszonhét jelölttel országos listát állít, közel százötvenmillió, ötvennégy jelölttől majdnem háromszázmillió, nyolcvanegytől közel négyszázötvenmillió forintot kap az adott párt a költ­ségvetésből, az pedig közel hatszázmilliót ér, ha mind a százhat körzetben van egyéni jelöltje.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek