Bár lapértesülések szerint Tarlós István azért támadt a Budapest közlekedéséért felelős Vitézy Dávidra, mert az újbóli főpolgármester-jelöltségét készíti elő, városházi és kormányzati forrásaink ezt az indokot cáfolták. Egyebek mellett azzal az érvvel, hogy a Fidesz legfelsőbb köreiben már legalább egy hónapja eldőlt, hogy Tarlós Istvánt indítja a párt 2014-ben az önkormányzati választásokon. Sőt, erről egyes forrásaink szerint személyesen Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökkel egyezett meg a főpolgármester. Az ok egyszerű: Tarlós István politikai eredményeivel ugyanis elégedettek a Fideszben. A kormánypárt kampánytevékenységére közelről rálátó fideszes forrásunk azt állította, hogy annak ellenére, hogy Budapest liberális attitűdű város, a főpolgármesternek sikerült maga mellé állítania a közvéleményt. Tarlós népszerűbb a városban, mint a párt. Ráadásul a rezsicsökkentési kampány óta a lakótelepeken élők között visszaerősödött a Fidesz, ezért a kormánypárti várakozások szerint, ha ma lennének a választások, akkor Tarlóst újraválasztanák a fővárosban. Igaz, a kormánypártok soraiban abban nem biztosak, hogy a közgyűlésben többséget szerezne a Fidesz, mert a baloldali ellenzék Budapesten jóval népszerűbb, mint vidéken. Úgy tudjuk, hogy jelenleg közel azonos szinten állnak a Fidesszel, amely amúgy vidéken 20-30 százalékkal veri az MSZP-t.
A Tarlós István és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezetője közötti konfliktus nem pártpolitikai, hanem szakmai eredetű. A nézeteltérés okát egyetlen szó, a közlekedés értelmezése adja. Mindkét vezetőt közelről ismerő forrásunk azt állította, hogy Vitézy tevékenysége a közlekedést elsősorban a tömegközlekedésre szűkíti le, míg Tarlós ezt tágabban, mindenkire – így az autósokra is – értve igyekszik értelmezni. Talán az ennek az oka, hogy Vitézynek – egy kívülálló számára – érthetetlen módon kisgyermekkora óta első számú hobbija és szenvedélye a fővárosi tömegközlekedés, amelybe autodidakta módon teljesen beleásta magát, fejből tudta a járatokat és egy sor technikai jellegű kérdést. Napokat töltött ifjúkorában BKV-sok között, évekig meghatározó arca és szóvivője volt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületnek (VEKE). Ráadásul állítólag nem rendelkezik jogosítvánnyal, nem vezet autót, s számára nem túl kedves az autósok szempontja. Tarlós Istvánnak ellenben politikusként figyelembe kell vennie a több százezer autós véleményét is. A nyilvánosság előtt zajló purparlé ennek a konfliktusnak az eszkalálódása.
A fővárosi közlekedés átszervezése és különösen a hídfelújítások ütemezése ugyanis szeptember végére óriási fennakadásokat okozott Budapesten. Tarlós november 6-án nyílt levélben (pontosabban egy írásos utasítás nyilvánossá tételével) dorongolta le Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját a sok dugó miatt. A húszpontos követelést tartalmazó levélből kiderült, hogy a főpolgármester régebb óta nem ért egyet a BKK szemléletével, amely szerint a közúti kapacitás nem növekszik, csak a tiltások, csillapítások száma, elszaporodtak a busz-sávok a közúti forgalom rovására, és érthetetlen a jelzőlámpák „piroshullámot” okozó összehangolása. Meglepő, hogy Tarlós István útszakaszokra lebontva magyarázta el a nyilvánosság előtt beosztottjának, hogy mit is tegyen, például olyan részletkérdésben, mint hogy megszüntethető a Hegyalja úti autóbuszsáv a Sánc utca és a Krisztina körút között, vagy felfüggeszthető a Budaörsi úti buszsáv használata, illetve javítani kell a Bécsi út lámpahangolásait, mert a Vörösvári úttól kifelé rendszerint piroshullám van. Az tény, hogy érdekes és szokatlan módját választotta a főpolgármester a főnök-beosztotti kommunikációnak.
2013. 11. 22. (XVII/47)
