Február 19-én robbantotta ki az atv.hu az úgynevezett ELTE listabotrányt: kiderült, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzatához (ELTE BTK HÖK) tartozó személyek éveken át listázták az új hallgatókat. A gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. A hatszáz fősnél nagyobb adatbázis egyik szerkesztője és a HÖK elnöke elismerte a listák létét, de azt állította, hogy a kényes részleteket utólag hamisította valaki. A listán szereplő, megkérdezett hallgatók viszont elmondták, rájuk illenek a jellemzések – „libsi”, „katkó”, „cigó”, „ratyi” és más, sokszor rasszista, szexista vagy becsmérlő kifejezések –, és azt is elmondták, hogy a botrány kirobbanása előtt is hallottak ilyen listák létezéséről. Az oknyomozó írásból kiderült az is, hogy az ELTE BTK HÖK-öt 2008 óta a Jobbikhoz kötődő fiatalok vezették, és az is kiderült, hogy a HÖK vezetésébe többnyire olyan személyek kerültek be, akikre már gólya korukban felfigyeltek nézeteik kapcsán. (Az is napvilágra került, hogy az ELTE egyik kollégiumát azt követően is a jobbikos Szávay István vezette, hogy 2010-ben bekerült a parlamentbe. Vélhetően rá utaltak a listán az olyan – lányok mellé írt – megjegyzések, mint: „Pistának jó lesz”.)
Az ügyből országos botrány lett. Az ELTE néhány nappal később feljelentést tett a rendőrségen, felfüggesztette a BTK Hallgatói Önkormányzat működését, és új választást rendelt el, továbbá belső vizsgálatot indított. A Hetek annak járt utána, milyen eredményt hozott e három intézkedés.
Az egyetemi bizottság április végére elkészítette jelentését. Megállapította, hogy „mivel nyomozati jogkörrel nem rendelkezett”, a listák valódiságát nem vizsgálhatta, a meghallgatásokon azonban kiderült, hogy a gólyatábor megszervezéséhez szükséges, a hallgatók személyes adatait artalmazó dokumentumhoz 80-100 fő is hozzáfért, így „adatvédelmi szempontból a jelenlegi helyzet alapvető felülvizsgálatra szorul”.
2013. 12. 13. (XVII/50)
