A PISA-kompetenciaméréseket az OECD-országokban 2000-ben indították el, és háromévente végzik el a 15 évesek körében. Hazánk 2006-ig átlag közeli eredményeket produkált. A 2009-es vizsgálat kiemelkedő javulást hozott a szövegértés terén, míg a másik két területen átlagos eredményeink voltak. Legutóbb, 2012-ben kissé romlott a szövegértés, számottevő mértékben visszaesett a természettudományos és különösen a matematikai kompetenciaterület. Jelenleg a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen alatta marad az OECD-átlagoknak. A 34 OECD-állam között matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyarok. Digitális szövegértés terén 32 országból a 27-29. helyen állunk.
Balázs Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője szerint a családi háttérnek az iskolai teljesítményre gyakorolt erőteljes hatása nem változott, a teljesítményromlás hátterében ezúttal a nagyon rosszul teljesítők arányának növekedése állt. A funkcionális analfabéták aránya több mint 2 százalékkal, közel 20 százalékra nőtt, miközben a fejlett országok deklarált célja a 15 százalékos arány elérése 2020-ig.
„A mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni: a romló eredmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei” – így magyarázta az adatokat Hoffmann Rózsa államtitkár, a rosszabb eredményekért a korábbi ciklusokat, azaz a Magyar Bálint- és a Hiller István-féle oktatáspolitikát téve felelőssé. A szocialista szakpolitikusok nyilatkozatai szerint viszont ezek az adatok a kompetenciaalapú oktatás leállítására, valamint a közoktatásban állandósult bizonytalanságra vezethetők vissza, és az elmúlt három és fél év oktatáspolitikájának bukását jelzik. Hiller István szerint egy 2000-ben Pokorni Zoltán miniszterségével kezdődő és 2009-re eredményeket hozó modernizációs folyamat szakadt meg Hoffmann Rózsa 2010-es színre lépésével, ami káoszt teremtett a közoktatásban.
2013. 12. 13. (XVII/50)
