A hatvani Damjanich János Szakközépiskolában T. Norbertet szelíd, jó magatartású srácként ismerik. Ezért is volt meglepő, hogy múlt héten hétfőn egyik iskolatársa, Sz. Márk az iskolából távozva erélyesen felelősségre vonta, hogy miért lökte meg a barátnőjét a lépcsőn. Norbinak ideje sem volt magyarázkodni, hogy ő nem is ismeri a szóban forgó hölgyet, már kapta is az első pofont. A dologból nem lett verekedés, legalábbis nem a hagyományos – kölcsönösséget feltételező – értelemben: az első néhány ütéstől ugyanis a sértett eszméletét vesztette. Azt már csak utólag, az esetet végignéző iskolatársaitól tudta meg, hogy tagbaszakadt bántalmazója még akkor is rugdosta a fejét, amikor már ájultan a földön feküdt. A diákok egyébként azért nem mertek közbeavatkozni, mert Sz. Márkot igazi nehézfiúnak tartják, akivel nem ajánlatos ujjat húzni. A történtek utólagos rekonstrukciójából arra lehet következtetni, hogy Sz. Márk a vele lévő barátnőjének akart imponálni az agresszióval. Nem tudni, mi történt volna, ha egy járókelő felnőtt nem „szedi le” szerencsétlen áldozatáról, aki agyrázkódást szenvedett, a szemhéja leszakadt, és több napot kórházban töltött. Mivel azóta is aggasztó egészségügyi panaszai vannak, azt majd az igazságügyi orvosszakértő dolga lesz megállapítani, hogy milyen fokú a sérülése (a leletek alapján esélyes, hogy 8 napon túl gyógyuló).
Norbert szüleinek elmondása szerint a verésnél már csak az volt megdöbbentőbb, hogy a rendőrség meglehetősen nagy ívben fordult rá az ügy kivizsgálására. „Azt mondták, hogy ami történt, az mindennapos eset, és miért nem tanul meg a fiunk karatézni. Hozzátették, hogy úgysem lesz belőle ügy, mert közelednek a választások” – panaszolta az apa, Tibor, aki szerint a rendőr, aki előzőleg felhívta, azt kérdezte tőle, tudja-e, hogy ma az iskolában megverték a fiát. Azt válaszolta, persze, hogy tudja, hiszen a gyerek kórházban fekszik, azonban a verés nem aznap, hanem egy nappal korábban történt. Fotót is csak akkor készítettek az összevert fiúról, miután arra a szülők felhívták a nyomozó figyelmét.
Megkeresésünkre a Hatvani Rendőrkapitányságról a Heves Megyei Rendőr-főkapitánysághoz irányítottak bennünket, ahol Soltész Bálint szóvivő nem válaszolt a szülői panaszokkal kapcsolatos kérdéseinkre. Válaszlevelében annyit közölt, hogy garázdaság vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen zajlik nyomozás. Hozzátette: a rendőrségi felhívásra több tanú is jelentkezett, ennél többet azonban a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árulhat el.
A szülők úgy látják, jelenleg valóban érdemi rendőri munka tapasztalható az ügyben. A hatósági hozzáállás szerintük akkor változott meg érzékelhetően, amikor jelezték a rendőrségen, hogy szükségük lenne az ügy irataira, mert ügyvédi segítséget szeretnénk kérni. „Azt kérdezték, miért mennénk ügyvédhez, hiszen a vagyonunk is rámenne” – jegyezte meg Tibor, aki nem vette
figyelembe az intést. Jogi képviselőjük segítségével a járási ügyészséghez fordultak, azt kérelmezve, hogy úgynevezett közvádra üldözendő bűntettként kezeljék az esetet, és ennek megfelelően hivatalból folytassák le az eljárást. Érvelésük szerint ugyanis minimum súlyos testi sértés kísérlete – és nem garázdaság vétsége – valósult meg, sőt, előfordulhat, hogy Norbert maradandó fogyatékosságot szenvedett.
Kerestük a Damjanich János Szakközépiskolát is, ahol az igazgatóhelyettes asszony az igazgatóhoz irányított kérdéseinkkel, egy adott időpontot javasolva. A jelzett időpontban azonban nem értük el az igazgatót, aki – mint megtudtuk – már csak lapunk megjelenését követően lesz elérhető az irodájában. Információink szerint egyébként Sz. Márk jelenleg nem látogathatja az iskolát.