hetilap

Az Alaptörvény szerint az országgyűlési választás napját egy áprilisi vagy egy májusi vasárnapra tűzi ki a köztársasági elnök, de húsvét vagy pünkösd vasárnapjára ugyanúgy nem eshet, mint nemzeti ünnepre. 2014-ben ezért (húsvét miatt) kiesik április 20., az elvileg lehetséges dátumok pedig: április 6., 13., 27., május 4., 11., 18., 25.
Miután eldőlt, hogy az Európai Unió a szokásos júniusi időintervallum helyett május utolsó hétvégéjére (pontosabban a csütörtöktől vasárnapig terjedő időszakra) hozza előre az európai parlamenti választás időintervallumát, adta magát a lehetőség, hogy Magyarországon egy napon kerüljön sor az országgyűlési és az európai parlamenti választásra. Eleinte kormánypárti politikusok is e lehetőség mellett érveltek, mivel könnyebb két választási eljárást párhuzamosan futtatni, mint néhány hetes csúszással. Nem mellesleg jóval olcsóbb is lenne egyszerre tartani a kettőt, főleg úgy, hogy arra (is) hivatkozva törölték el a második fordulót, hogy ezzel meg lehet spórolni annak költségeit. Több kormánypárti politikus elszólásából, illetve Áder János december 20-ai megszólalásából azonban ma már az április 6-ai időpont tűnik valószínűnek, ami hét héttel előzné meg az EP-választás napját.
Az önkormányzati választásra az Alaptörvény szerint októberben kell sort keríteni. Ekkor is a lehető legkorábbi időpont, tehát október 5-e a legesélyesebb, de szóba jöhet 12., 19., és 26. is. Mivel a korábbiaktól eltérően nem négy, hanem öt évre választjuk majd az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket, 2019-től kézenfekvő lenne, hogy az önkormányzati választásokat mindig egy időben tartsuk az európai parlamenti választással. Ez az Alaptörvény újabb módosítását tenné szükségessé, de kicsi az esélye, hogy ezt még a mostani parlament meglépi. Ennek egyrészt politikai okai vannak: jobban tervezhetők az egyéni karrierpályák, ha az önkormányzati
választásnak úgy futnak neki, hogy pontosan lehet tudni, kiből lett parlamenti képviselő és kiből nem. Másrészt eljárási indokok is ellene szólnak: a választási eljárási folyamat több hónapig tart, ráadásul az önkormányzati választás igényli a legtöbb előkészítést.
A köztársasági elnök 2014. január 6. és március 16. között fogja bejelenteni, hogy mely áprilisi vagy májusi napra tűzi ki a választást. A választási eljárási törvény szerint ugyanis 70-90 nappal a kiválasztott nap előtt ezt meg kell tennie. Ha a választást április 6-ára tűzi ki, a bejelentésre január 6. és 26. között lehet számítani, ha pedig május 25-ére, akkor február 24. és március 16. között.
A kampányidőszak a választást megelőző ötvenedik naptól kezdve egészen a választás napjáig tart. Kampánycsend nem lesz, de a tévékben és rádiókban politikai reklámok már nem mehetnek le az utolsó napon, ahogy a szavazókörök 150 méteres körzetében sem lehet majd kampányolni. Autóbusszal nem lehet szavazókat szállítani a szavazókörbe, de más eszközökkel igen.
A magyarországi lakcímmel rendelkezőkkel ellentétben a külhoni magyar állampolgároknak regisztrálniuk kell a névjegyzékbe ahhoz, hogy élni tudjanak friss választójogukkal, amelyet amúgy kizárólag levélben szavazás útján gyakorolhatnak. A feliratkozási időszak a szavazást megelőző tizenötödik napig tart, és november elseje óta már online is regisztrálhatnak. A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a választás kitűzésének napjától a választást megelőző nyolcadik napig kérheti felvételét a külképviseleti névjegyzékre, ha a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon. Ez az előfeltétele annak, hogy a külképviseleteken szavazni tudjon a választás napján (levélben szavazásra nincs lehetőség).
Az ajánlóívek leadásával a jelölteket a választást megelőző 34. napig kell bejelenteni, egy nappal később pedig lejár a pártlisták bejelentésének határideje is. A kincstár az egymillió forintos támogatás folyósítására vonatkozó megállapodást köt a jelöltekkel, kincstári számlát nyit, valamint intézkedik a kincstári kártya kibocsátásáról. Miután jogerőre emelkedett a párt összes egyéni választókerületi jelöltjének a nyilvántartásba vétele, attól számított öt munkanapon belül valósul meg központi költségvetésből a pártlisták 149,25-597 millió forint közötti támogatásának (két részletben történő) folyósítása.
Az a pártlistát állító párt, amelyik minden egyéni választókerületben sikeresen állított jelöltet, a választásra összesen fordítható összeg (összesen 995 millió forint) 60 százalékával megegyező összegű költségvetési támogatásra jogosult. Az összeg 15 százalékonként csökken annak arányában, ahány jelölttel kevesebbet tudnak állítani.  
A kampányfinanszírozás egyik támadható eleme, hogy míg az egyéni képviselőjelölteknek kincstári kártyán utalják majd át az egymillió forintos állami kampánytámogatást, az országos listát állító pártok készpénzben kapják meg. Ugyanígy érthetetlen az is, hogy a törvény miért csak az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseinek elszámolását szabályozza, miközben a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes bevallásra. Az pedig egyenesen a kamupártok elszaporodásához vezethet, hogy a regisztrált formációk több százmillió forintos támogatása akkor sem vész el, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra. (Forrás: Political Capital)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek