A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) létrehozása azért is ellentmondásos, mert a kétharmados parlamenti többséggel, jogalkotás területén teljhatalommal rendelkező Fidesz évek óta nem tudott mit kezdeni az állambiztonsági iratok nyilvánosságának az ügyével. Mint arról a Hetek többször is írt, 2012. május 15-éig kellett volna a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló kormányzati előterjesztést elkészíteni, de a Fidesz elnöksége évekig nem tudott dönteni a múltfeltáró intézményről szóló végső koncepció ügyében.
Ennek egyebek mellett az is oka volt, hogy megosztottak voltak abban, hogy mennyire vegyék figyelembe az aktanyilvánosság kérdésében az úgynevezett „nemzetbiztonsági érdekek” klauzulát, amit titkosszolgálati vezetők előszeretettel hoznak fel a nyilvánosságpárti koncepció elleni érvként. Kövér László házelnök, a Fidesz országos választmányának az elnöke – aki korábban évekig a párt titkosszolgálati szakpolitikusa volt – például tavaly márciusban gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát, míg a teljes nyilvánosságpárti Lázár János a magyar demokrácia „gennyes sebének” nevezte az ügynökkérdést.
A NEB létrehozását megemlítette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, két éve elfogadott törvény is (az Alkotmánybíróság egyébként megsemmisítette az átmeneti rendelkezéseket). Ennek a jogszabálynak a preambulumában az olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A törvény szerint „a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését”. Idén 2013. március 11-én az Országgyűlés az úgynevezett negyedik módosítással beemelte az Alaptörvénybe a kommunizmus bűneiről szóló cikkeket, így a NEB-et is, de a működést megalapozó törvény nem született meg. Orbán Viktor az állambiztonsági akták ügyéről 2012. március 5-én a parlamentben azt mondta: komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban „a szándékok egyértelműek”, csak a megoldás mikéntje a kérdés.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2014. 01. 03. (XVIII/1)
