„Balog Zoltán miniszter úr kezdeményezésére pénteken egyeztetés kezdődik a szociális életpályamodellről a kormányzat, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a fenntartók képviselői között” – jelentette be a héten Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár. Hozzátette: januártól ágazati bérpótlékot vezetnek be az életpályamodell részeként. A területen dolgozók márciustól kapják meg – januárig visszamenőleg – a pótlékot, ennek összege havonta bruttó 6-17 ezer forintot jelent, de nem tudni, ez miként differenciálódik. Soltész közölte: tavaly óta növelni tudták az ágazat finanszírozását is, de ennek oka az érdekképviseletek szerint főként az ellátás átalakítása, bővítése – például a bölcsődei férőhelyek számának növelése –, nem pedig a szakmai feltételek javítása vagy béremelés volt.
A szakállamtitkár bejelentette azt is, hogy naprakész a taj alapú nyilvántartó rendszer, amelynek révén átlátható, hogy az alap- és szakellátásban a szolgáltatók kik után kapják a normatívát. Szakmai érdekképviseletek az értelmetlen adminisztrációs terheken túl sérelmezik azt is, hogy a normatívák összege alacsonyan stagnál, ráadásul fenntartótól függően – állami, önkormányzati vagy egyházi intézmény – különbözik.
A fő probléma, hogy eddig nem történt egyeztetés a szakmával, amely pedig az elmúlt években sokszor kezdeményezett párbeszédet a minisztériummal. Az egzisztenciális elkeseredés miatt példátlan szakmai összefogással létrejött nyáron a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság, amelynek legfőbb követelései között szerepelt a mielőbbi bérrendezés és az egyeztetések megindítása. Az ombudsman állásfoglalására is hivatkozva követelték az egészségügyi bértábla kiterjesztését a szociális szféra dolgozóira is. „A szociális szakma novemberi demonstrációja után felállt egy sztrájkbizottság, majd nehézkesen megindultak a kormánnyal való egyeztetések. Tegnap viszont a minisztérium bejelentette, hogy más szervezetek bevonásával létrehoznak egy minisztériumi munkacsoportot az életpályamodell kidolgozására, ami azonban egy hosszú távú koncepció. Tehát figyelmen kívül hagyják mind a sürgős bérrendezésre, mind a szakmai egyeztetésekre vonatkozó követeléseinket. Annyi tény, hogy korábban felvetettük: elkerülhetetlen lesz az életpályamodell kidolgozása is” – mondta el lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, aki egyben a sztrájkbizottság ügyvivője. Hozzátette: a BDDSZ-t meghívták ugyan a minisztériumi munkacsoportba, de a sztrájkbizottság – kérésük ellenére – nem kapott képviseletet benne. Azt, hogy a bérpótlék folyósítása márciustól, nem pedig januártól kezdődik el, Szűcs Viktória lényegében kampányfogásként, a kedélyek lenyugtatásaként értékeli: márciusban visszamenőleg adnak oda háromhavi pótlékot, aminek az egyhavi átlagos becsült összege nettó három-ötezer forint béremelkedést jelent. Szerinte valószerűtlen, hogy egy megfelelő életpályamodellt még ebben a ciklusban kidolgozzanak, különösen, hogy egyelőre még egy tervezet sincs a láthatáron.