A KSH közlése szerint 2013. szeptember–novemberben a foglalkoztatottak 4 millió 12 ezer fős létszáma 87 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Közülük
3 millió 979 ezer fő volt 15–64 éves, ami 88 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az aktív korúakat 60 százalékos foglalkoztatási arány jellemezte, ami 1,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A 15–64 éves férfiak foglalkoztatási rátája 2 százalékkal, 66 százalékra nőtt, a foglalkoztatott nők száma pedig 1 millió 825 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási arány értéke 1 százalékkal, közel 54 százalékra emelkedett. Jelenleg 59,6 százalék a foglalkoztatási és 9,3 százalék a munkanélküliségi rátánk, míg az EU-ban ez 68 és 10,9 százalék.
A némileg javuló számokat most minden politikai erő saját szájíze szerint értékeli. A kormányoldal trendet lát benne, a gazdaság erősödését, az LMP vagy a szocialisták pedig a közmunkaprogramok rövid távú következményének tekintik a pozitívumokat. A nyilatkozatháború odáig fajult, hogy a KSH szükségesnek látta közleményben tudatni: a hivatal szakmailag független intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül.
A kormányzati sikerpropaganda részeként Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetéért felelős miniszteri biztos elmondta: 2010 hasonló időszakához képest 98 ezerrel több nő dolgozik ma, és 3,6 százalékkal magasabb a foglalkoztatási mutató. A miniszteri biztos szerint a tendencia tovább folytatódik, 2014-ben érezhető lesz a gyed extra hatása is. Demográfus vélemények szerint a kerek számoknak van ugyan lélektani jelentősége, de a nők foglalkoztatásában egyelőre nem beszélhetünk számottevő, tartós javulásról, különösen a közel 60 százalékos uniós átlaghoz képest, a gyed extra várható hatásáról pedig semmit nem lehet tudni, mert azt rengeteg egyéb tényező befolyásolja.
Dr. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkárnak a kormányzati portálon olvasható nyilatkozata szerint idén is folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv és a pályakezdőket segítő Első munkahely garancia program. Az előrejelzéseknek megfelelő foglalkoztatottságbővülés esetén szerinte 60-80 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak létszáma 2014-ben. Az államtitkár számításai szerint a kormányváltás óta 235 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma; a növekményből 80 ezer volt közfoglalkoztatott, 50 ezer az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozó ingázó, 100 ezer pedig a versenyszférában alkalmazottak létszámnövekedése. A versenyszféra foglalkoztatottjainak százezres növekedését egyébként általunk megkérdezett statisztikusok túlzónak tartják, mivel a megfelelő adatok tükrében még ezzel a leegyszerűsített számítással is csak a felét kapjuk a százezernek.
„2010 azonos időszakához képest a foglalkoztatotti létszám 183 ezer fővel nőtt. Ugyanakkor szintén a KSH által készített alkalmazotti felmérés szerint 17 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma 2010 azonos időszakához képest. Ebbe a körbe tartoznak az 5 fő feletti cégekben dolgozók, és az állami alkalmazottak is. Azaz a növekedés biztosan nem ebben a szektorban valósult meg. A növekedés mögött meglátásunk szerint a bizonytalan munkahelyek számának a növekedése áll” – fejtette ki kérdésünkre Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nőtt a feketén foglalkoztatottak száma (az önbevalláson alapuló foglalkoztatási statisztikában ők is benne lehetnek), nőtt továbbá a kis, 5 fő alatti foglalkoztatotti számú cégeknél foglalkoztatottak száma (az ő működésük kevésbé számít stabilnak), illetve a határozott idejű foglalkoztatottak száma és a részmunkaidősök száma. Valamelyest javított a statisztikán a közfoglalkoztatás, és nem utolsó sorban a külföldi munkavégzés is. A külföldre ingázók növekvő száma kétségtelenül pozitívan befolyásolta a statisztikát, miközben a közmunkához és a feketefoglalkoztatáshoz hasonlóan semmilyen pozitív hatással nincs a költségvetésre.
„A realitást a stagnáló alkalmazotti létszám és különösen a csökkenő teljes munkaidős foglalkoztatás tükrözi a leghívebben, hiszen a tavalyi növekedés mögött is nagyrészt a támogatott munkahelyek számának növekedése áll. Jelentős hatással bír a november 1-jétől elindított téli közmunkaprogram is, amelybe 200 ezer főt vonnak be. A 4 millió foglalkoztatott mögött tehát változatlanul ott vannak a strukturális problémák, köztük a magas ifjúsági munkanélküliség is, ezért aligha beszélhetünk a gazdaság növekedéséről” – vélekedik Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Míg a közszféra alkalmazottainak száma csökkent, a versenyszféra egészen enyhe növekedést mutatott tavaly. Mellesleg a 2013-as év uniós viszonylatban is a negatív munkaerő-piaci tendenciák megtorpanását jelentette.
2014. 01. 10. (XVIII/2)
