hetilap

Lapzártánk idején a rendőrség még nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen robbanóanyagot használhatott a Lehel úti bankrobbantás elkövetője. Annyi bizonyos, hogy a hajnali negyed öt után három perccel bekövetkezett detonáció nyomán az út mindkét oldalán betörtek az ablakok, a CIB Bank bejárati ajtaja pedig az utca túloldalára repült. A Népszabadság úgy tudja, hogy az elkövető egy közeli „fedezékben” megvárta a robbantást, és csak utána távozott a helyszínről krosszmotorjával. A robbanás szétvetette az ATM pénzkazettáját, de pénz nem hiányzott belőle – kérdés, hogy a robbantó miért nem ment vissza a bankfiókhoz. Ebben az is közrejátszhatott, hogy egy járőrkocsi 80 másodpercen belül a helyszínen volt, vagy akár az is, hogy az illető megijedt a nem várt erejű detonációtól. A Blikk rendőrségi információkra hivatkozva viszont azt írja, begyakorolt koreográfiáról lehetett szó. 

„A robbanóanyag típusa sokat segíthet az elkövető profiljának felvázolásában” – vélekedett a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. Szerinte alapvetően két forgatókönyv vázolható fel. Amennyiben katonai eszközről – mondjuk C4-ről, vagyis plasztik robbanószerről – van szó, akkor egy komoly (akár külföldi) alvilági kapcsolatokkal rendelkező személy követhette el a bűncselekményt, akinek a pénzszerzés volt a célja. Ha viszont nitrit (vagyis műtrágya) alapú volt a robbanószerkezet, akkor nagyobb az esélye annak, hogy bankellenes akció történt, és az elkövető házilag „barkácsolta” a pokolgépet (ehhez az interneten gyakorlatilag bárki elegendő információt találhat).

Azonban mindkét verzióval kapcsolatban érdekes kérdések merülnek fel. Tarjányi szerint például C4-et meglehetősen nehéz beszerezni – ha valaki erre kísérletet tesz, az aligha kerüli el a titkosszolgálatok figyelmét. Másrészt, ha alvilági profival áll szemben a rendőrség, akkor miként lehetséges, hogy a detonáció szemmel láthatólag túl lett méretezve? Ráadásul a „börtöniskola első osztályában” megtanulja minden bűnöző, hogy a pénzkazettákban festékpatron van, ami már erősebb rázkódás esetén is működésbe lép (ilyenkor a bankjegyek használhatatlanná válnak, ám a pénzintézet nem károsodik, hiszen a nemzeti bank visszaváltja a befestett bankókat). Ezenkívül az is az első verzió ellen szól, hogy az elkövető ezt a helyszínt választotta: néhány száz méterre van innen a Teve utcai Rendőrpalota, és körülbelül egy kilométerre a XIII. kerületi Rendőrkapitányság.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek