A Mazsihisz vasárnapi rendkívüli közgyűlése példátlan egységben, 90 százalék feletti szavazattöbbséggel elfogadta, hogy távol marad a kormányzati holokauszt-emlékév eseményeitől, amennyiben a kabinet nem változtat a Szabadság térre tervezett, a német megszállás áldozataira emlékező szoborcsoporttal, a Sorsok Háza múzeummal és Szakály Sándorral, a Veritas Intézet vezetőjével kapcsolatos álláspontján.
Pedig a kormány nehéz helyzetbe szorította a Mazsihiszt, amelynek elnöksége két héttel ezelőtt arról döntött, hogy egy hetet ad a kormánynak, hogy változtasson az álláspontján az említett kérdésekben, különben a szervezet közgyűlése elé egy, a rendezvények bojkottjáról szóló javaslatot terjeszt. Úgy tűnt, hogy a kormány lép is valamit, amit a múlt hét csütörtökre összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztalon hozhatnak nyilvánosságra. Ezzel szemben Lázár János miniszterelnökségi államtitkár e grémium előtt bejelentette, hogy arra van felhatalmazása, hogy meghallgassa a panaszokat, amit majd tolmácsol a miniszterelnöknek, aki majd ezen a héten hozza meg döntését. Tehát döntés helyett az időhúzást választotta a kormány. Ebben a helyzetben két lehetősége maradt a Mazsihisznek: vagy meghátrál, megvárja Orbán válaszát, és elhalasztja a „beígért” rendkívüli közgyűlést; vagy a bojkott mellett dönt. Úgy tudjuk, hogy kormányzati szereplők egész héten igyekeztek puhítani a Mazsihisz vezetőségét.
Riválisok
A háttér- és informális tárgyalásokon feltűnt Hegedűs Zsuzsa szociológus, a miniszterelnök főtanácsadója, illetve Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Prőhle civilben a Magyar Evangélikus Egyház országos felügyelője, jól mozog felekezeti körökben, és nem mellesleg a Zsidó Közösségi Kerekasztal egyik résztvevője is. Hegedűs Zsuzsa szerepe azért érdekes, mert jobboldali értelmiségi körökben bizonyos tekintetben ellenpontja Schmidt Máriának, a Terror Háza főigazgatójának, a Sorsok Háza projekt vezetőjének. Mint ismeretes, Schmidt egy korábbi kormányzati ciklusban Orbán Viktor egyik befolyásos főtanácsadójának számított. 2007-ben a Magyar Nemzet azonban megtámadta egy álnéven írt (Schmidt Mária ante portas? címet viselő) cikkben, hogy „a Fidesz vezérkara, de Orbán Viktor is számol olyan forgatókönyvvel, hogy Schmidt Mária létrehoz egy jobboldali pártot, s ennek elnöke a 2010-es választások előtt már Csányi Sándor, az OTP elnöke lehet”. A történész-főigazgató azonnal cáfolta a pártalapítást, de úgy tűnt, hogy Schmidt Mária eltávolodott Orbán Viktortól. 2010-ben nem lett a miniszterelnök főtanácsadója, de a Sorsok Háza projektben betöltött szerepéből kifolyólag úgy tűnt, hogy fontos szerepet játszik a Fidesz értelmiségi holdudvarában. Nyilatkozataiban sorra megvédi a kormány emlékezetpolitikai törekvéseit, egyebek mellett a Szabadság térre tervezett, számos történész, értelmiségi és zsidó szervezet által problematikus szimbolikájúnak tartott német megszállási emlékművet.
Schmidt Mária egyébként a kormány emlékezetpolitikáját kritizálók egyik céltáblája. Karsai László történész egy Mazsihisz-sajtótájékoztatón azt mondta: „Schmidt Máriát kinevezni a Sorsok Háza élére olyan, mintha egy nyilvánosház vezetőjétől kérnénk erkölcsi tanácsot.” Bár a Mazsihisz elnöke bocsánatot kért a túlzó hangvételért, de az ügy még a Zsidó Közösségi Kerekasztalon is felmerült, olyan szövegösszefüggésben, hogy a zsidó szervezetnek hivatalosan is bocsánatot kellene kérnie a Terror Háza főigazgatójától.
A Mazsihisz vasárnapi közgyűlését követően a szervezet vezetői levelet írtak Orbán Viktornak, amit másnap hoztak nyilvánosságra. A levél vitát váltott ki, mert a „harcos” közgyűléshez képest visszafogott, „puhány” hangvételűnek számított. A Népszabadság úgy tudja, hogy a Mazsihisz vezetői kormányzati ösztökélésre írtak levelet Orbán Viktornak, remélve, hogy így sikerül megelőzni egy „elfogadhatatlan válasz” érkezését. A levelet, amely történetesen kikerült a kormányzati portálra is, a Mazsihisz vezetői ezzel a kísérőszöveggel küldték szét a közgyűlés tagjainak: „Ezúton tájékoztatunk, felkérést kaptunk arra, hogy a közgyűlés által felvetett problémák megoldására javaslatot tegyünk a miniszterelnök úr felé. A közgyűlési határozat által meghatározott szempontok szerint a csatolt levelet küldtük Orbán Viktor miniszterelnöknek.”
Ami a levélben lévő konkrétumokat illeti: a Mazsihisz az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) korábbi tervét támogatva javasolta, hogy a holokauszttal foglalkozó Sorsok Háza helyett az Együttélés Háza valósuljon meg, amely a magyar-zsidó együttélést, a magyar és zsidó kultúra szimbiózisát mutatja be. Az intézménynek nem a volt Józsefvárosi pályaudvar, hanem az emlékév keretében amúgy is felújítandó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adna otthont. A Hetek információja szerint sokáig úgy volt, hogy ezt az ötletet a Zsidó Közösségi Kerekasztalon felveti az EMIH, de ez a szervezet végül amellett döntött, hogy nem megy el erre az ülésre.
Suchman Tamás, a Horn-kormány privatizációs minisztere, a Mazsihisz volt alelnöke a levél miatt lemondásra szólította fel a Mazsihisz elnökét, mert szerinte a bojkott helyett békülni akartak Orbánnal. Heisler András elnök azonban kijelentette: ha továbbra is köntörfalaz a kormány, a bojkott életben marad, a zsidó szervezetek távol maradnak a holokauszt-emlékévtől. Az elnök levelet is írt a közgyűlés tagjainak, melyben úgy fogalmazott: „Soha nem volt a magyar zsidóság ilyen elszánt, ilyen egységes, ezért megpróbálnak minket egymás ellen fordítani. Barátaink egy része keményen kritizálta a levelet, annak stílusát, de én nem kenyértörést akarok a miniszterelnökkel, hanem eredményt. Eltökéltségünk sziklaszilárd, akkor is, ha udvarias formában közöljük. Közgyűlési határozatunk minden betűjéhez ragaszkodunk, és mindent megteszünk, hogy a kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán változtatni tudjon” – írta Heisler András.
2014. 02. 14. (XVIII/7)
