„Nyáron találkoztam holland fiatalokkal, akik jól beszéltek angolul, németül és franciául. Kérdeztem tőlük, hogy hol tanulták meg így a nyelveket, mire azt felelték, hogy a középiskolai éveik alatt a gimnáziumban” – meséli egy végzős medikushallgató, aki azon van fennakadva, hogy míg ő – a közoktatás silány színvonalának is köszönhetően – komoly ráfordítások révén letett két nyelvvizsgát, addig a lustábbaknak az állam most ingyen nyelvtanulást biztosít.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) által országos nyelvi képzésekre kiírt pályázat célja, hogy a célcsoport a diplomájához hozzájutva a végzettségének megfelelő állásban helyezkedjen el. „A hétköznapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyszférában nem jelent feltétlenül akadályt, ha valaki csak záróvizsgával rendelkezik. A közszférában viszont a saját szakterületen való elhelyezkedésnél a diploma elengedhetetlen feltétel, elég csak az óvónők, a pedagógusok vagy az orvosok esetére gondolni” – mondta lapunknak a Nyelvtudásért Egyesület egyik szakértője. Az oktatási tárca adatai szerint a nyelvvizsgahiány messze legjellemzőbb a gazdaságtudományi képzéseken (13 ezer), amit sorban a bölcsész- és műszaki képzések követnek (5-5 ezer). A Semmelweis Egyetemen például csak 730 nyelvvizsga-hiányosan záruló képzést találtak a 8 év alatt, ami a jellemzően külföldi munkavállalásban gondolkodó orvostanhallgatók esetében nem meglepő adat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikája szerint 2006 óta mintegy 50 ezer felsőoktatási képzés fejeződött be záróvizsgával, ámde nyelvvizsga nélkül – ezen belül átfedések is lehetnek, mivel egy személy több képzésben is részt vehetett. Az 50 ezres adat az összes végzett létszámának kicsiny részét, kevesebb mint egytizedét teszi ki, a szakértő szerint ezért nem merült fel komolyabban a nyelvvizsga-amnesztia ötlete, ahogyan elvetélt a nyelvvizsga-követelmény bizonyos szakokhoz kötése is. Nem volt fogadókészség a helyben, azaz a felsőoktatási intézményekben letehető nyelvi vizsga lehetőségére sem, holott a nyelvvizsga-követelmény teljesítése leginkább a vidéki egyetemeken jelent gondot, így mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű régióban található Debreceni Egyetemen.
„Az is valami, hogy ez a kormány legalább megoldásokat keres. Volt olyan javaslat is, hogy tegyük felvételi követelménnyé a nyelvvizsgát. Ez elég irreális, hiszen még arról is ádáz vita dúl, hogy legalább az érettségi követelményszintjét meg kellene emelni, ahol jelenleg a nyolcadik osztály végén elvárt, A2 szintet mérjük” – mondja a szakember, aki eleve nonszensznek tartja, hogy a mai gyér szakfordítások mellett egy diák az idegen nyelvű szakirodalom bárminemű ismerete nélkül is simán elvégezhet egy egyetemet. Nyelvtudás nélkül ma semmilyen szakképzettség nem lehet piacképes, kivéve a politikusokét – teszi hozzá, utalva a még lezáratlan nyelvvizsgabotrányra.
A 3 milliárd forintos projekt keretében egyébként közel 10 ezer olyan személynek biztosít az állam ingyenes nyelvtanfolyamot, akik csak a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg a diplomájukat. Életkori megkötés nélkül, angol, német vagy francia nyelvoktatás közül választhatnak, amennyiben alapszintű nyelvtudásuk már van, uniós állampolgárok és magyarországi intézményben végezték felsőfokú tanulmányaikat. A 120, 180 vagy 240 órás kurzusok maximális összege fejenként 300 ezer forint lesz, de a résztvevőknek csak a nyelvvizsga díját – 25-30 ezer forint – kell finanszírozniuk. A program végéig, 2015 augusztusáig kell eljutniuk B1-ről B2 szintre, aki pedig harmadszori próbálkozásra is elbukik a vizsgán, annak vissza kell fizetnie a tanfolyam árát. A programra, amely szintfelméréssel indul, márciustól lehet jelentkezni.
A nemzetgazdasági tárca nemrég tette közzé a pályázati kiírást a nyelvi képzők részére, miután előző nap egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Az érdekképviseletek a szakmai színvonal biztosítása érdekében egyebek közt azt javasolták, hogy a nyelviskolák kiválasztási szempontjaiként a tényleges nyelvoktatási tapasztalatot, bizonyított szakmai felkészültséget és a helyi működést írják elő. „Megjelent a kiírás, de nincsenek benne olyan konkrétumok, amik egyértelműsítenék, hogy itt valóban szakmai szempontok szerint történik a képző cégek kiválasztása. A minőségbiztosítás jóval komplexebb, átgondoltabb kritériumok mentén volna lehetséges. Ráadásul egész régiókra kell pályázni úgy, hogy az adott nyelviskolának a régióban található összes megyeszékhelyen rendelkeznie kell telephellyel, ami a nagyobb nyelviskoláknak kedvez. A nyelviskolák erre a programra most nagyon ráugrottak, miközben maximum húszan fognak nyerni, feltételezhetően azok, akik az előző nagy támop-os programban is benne voltak” – vélekedett az oktatási szakértő.
2014. 02. 14. (XVIII/7)
