Bajnaiék kishitűségére jellemző, hogy nem a nagytermet, hanem egy kétszázötven fős kistermet béreltek ki. De hétfőn fél hatkor már látszott, hogy ebből botrány lesz: öt-hatszáz érdeklődő próbált bejutni – félsikerrel. Végül megnyitották a színháztermet, ami csordultig megtelt – hétszáz ember. Karácsony Gergelyt láthatóan szíven ütötte a jelentős érdeklődés – tulajdonképpen az ő választási fóruma volt ez, Bajnai Gordon főszereplésével.
A jelöltté válásához szükséges ötszáz aláírás össze is jött a helyszínen, mire az egyik kampányember azt mondta, ezt még a Fidesz is megirigyelné. Ami nem feltétlenül igaz, mert fideszes jelöltek állítólag 5-6 ezer aláírást is gyűjtöttek a hivatalos kampány első napján. Ettől azonban Karácsonyék még joggal örülhettek a saját sikerüknek.
A rendezvény Bajnai Gordonról szólt, ő vitte a hátán. Orrhangjából ítélve vírus kerülgette, ám ez nem zavarta egy összeszedett gondolatmenet elővezetésében. Papír nélkül beszélt. Legutóbb másfél éve hallottam választási fórumon: azóta sokat fejlődött – vagy ő, vagy a beszédírói.
„Április 6-án is sokkal többen leszünk, mint azt sokan gondolnák” – kezdte a jókora tömegre utalva az Együtt-PM vezetője, akit többször vastapssal szakított félbe a hallgatóság.
Bajnai szerint 50 nap múlva arról döntünk, hogy egy szovjet utódállamban, „Orbánisztánban” vagy egy normális, gyarapodó országban éljünk: informatikai nyelven „rendszerváltás 2.0”-ra van szükség. Érdekes, hogy Orbán Viktor egy nappal korábban a 16. évértékelőjén arról beszélt, hogy 2010-ben történt meg a második rendszerváltás a Fidesz kétharmados győzelmével, miután az embereknek elegük lett abból, hogy kevés kiváltságos gyarapodott sok nem kiváltságos kárára.
Bajnai viszont azt állította, éppen 2010-ig haladtunk azon az úton, amiről 1990-ben döntött a nemzet, és Orbánék térítették el 2010-ben. Ezért április 6-án Orbán Viktorról is népszavazás lesz, ismételte meg a már sokszor hallott tételt Bajnai.
Orbán évértékelőjére reflektálva azt mondta: amiről a miniszterelnök beszélt, annak egy része hazugság, amiről viszont hallgatott, az félelmetes.
Orbán szerint nőtt a foglalkoztatottság, immár négymillióan dolgoznak. Bajnai szerint 200 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2008-ban, félmillió magyar külföldre távozott, és a kormány azzal trükközik, hogy a munkanélkülieket közmunkásokká keresztelte át.
Orbán Viktor korábban azt mondta, a félmillió külföldön dolgozó magyar egy része kalandvágyból ment el. Bajnai ezzel szöges ellentétben kijelentette: ha a szóban forgó félmillió magyar itthon maradt volna, mára szétrobban az ország a munkanélküliségből fakadó feszültségtől. Ha viszont záros határidőn belül nem tér haza, nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjasok nyugdíját, és „3-4 éven belül összedől az ország”.
A kormány szerint sikertörténet az egykulcsos, 16 százalékos adó. Bajnai szerint az emberek 80 százaléka rosszabbul járt az új rendszerben. Az államadósság most magasabb, mint amikor ő átadta a kormányzást Orbánnak, ráadásul úgy magasabb, hogy a magánnyugdíj-kasszából államosított 3000 milliárd forintból mára 16 milliárd maradt. 2010-ben 60 ezer család küzdött a devizahitelekkel, most 225 ezer küzd, sorozta tovább a kormányt Bajnai, és akkor még nem említette a forint/euró árfolyamot, ami 310-ig kúszott a négy évvel ezelőtti 265-ös szintről.
„Na jó, de legalább itt van a rezsicsökkentés”, ironizált a kormány csodafegyverével az Együtt-PM vezetője. Mint kiderült, valójában „nincs itt”, mert az is egy „óriási hazugság.” „Tudják, miért nevezik a paksi bővítést Paks 2-nek? Azért, mert mire elkészül, kétszer annyiért fog áramot termelni, mint amennyiért a szabadpiacon ma beszerezhető”, eresztett el egy viccet Bajnai.
Paks körül jelentős botrány kezd kibontakozni: kedden a Tudományos Akadémia konferenciáján Sólyom László korábbi köztársasági elnök élesen bírálta a beruházást, pontosabban azt az eljárást, ahogyan a miniszterelnökség minden előzetes társadalmi és szakmai egyeztetést megkerülve keresztülverte akaratát. A 2005-ben a Fidesz által jelölt államfő az atv.hu-nak azt nyilatkozta: lelkiismereti okokból is meg kellett szólalnia, ha másért nem, legalább a jegyzőkönyv számára. Mindez azért is hírértékű, mert Sólyom László azzal az ellenzékkel került azonos platformra Paks kapcsán, mellyel államfői korszakában számos nézeteltérése volt.
Bajnai még tovább ment a hétfői előadásban: szerinte az oroszokkal kötött paktum három kormányzati fegyverletételt jelent: Orbánék letették a fegyvert a rezsiharc frontján, hiszen Paks ára felemészti, a rezsicsökkentés szerint minden magyar család évi 100 ezer forinttal száll be a beruházásba – 21 éven keresztül. Pakssal elbukott a „szabadságharc”, hiszen hatvan évre Oroszországhoz kötötték a sorsunkat. És elbukott az államadósság elleni harc is, mondta Bajnai.
Orbán a metaforákban jó – „oldalkocsis liberálisok” –, Bajnai a számok világában tűnik erősnek. Amikor arról beszélt, hogy ma 50 ezer magyar gyerek éhezik naponta, az kifejezetten erős érv volt a kormány ellen. Amikor hozzátette, hogy ennek az 50 ezer éhező gyereknek a problémáját éves szinten 14-15 milliárd forintból meg lehetne oldani, az még erősebb volt. Ezután elég volt annyit kérdeznie, hogy tudják-e a résztvevők, mennyit költ a kormány stadionra.
„Ne papoljon erkölcsről az, aki milliárdokkal tömi a baráti körét, de nem oldja meg a gyermekéhezést”, üzent Orbánnak, akit egyébként egész este az udvarias „a miniszterelnök úr” néven emlegetett. Bajnai a saját elképzeléseiket is vázolta. A nulladik pont a jogállam helyreállítása, az első a gazdaság beindítása a munkahelyteremtés érdekben, a második az oktatás visszaállítása a feje tetejéről a talpára – a KLIK-et felszámolják, a helyét sóval hintik be –, majd a harmadik lépés a társadalmi szolidaritás feltámasztása.
Persze, ehhez előbb választást kell nyerni, hiszen békét teremteni az képes, aki elég erős hozzá. Bajnai szerint azért fognak nyerni, mert a magyar emberrel éppen az a három dolog történt az elmúlt négy évben, amit nagyon utál: ha meglopják, ha átverik és ha megpróbálják megfélemlíteni.
2014. 02. 21. (XVIII/8)
