Ügyészségi vizsgálat az elnökhelyettes ellen

Simon Gábor papíron az MSZP második embere volt, de a valóságban nem számított a párt meghatározó politikusai közé. Nem tartozott szűken véve Mesterházy Attila politikusi köréhez sem, mivel a pártvezetői karrierje választmányi elnökként (hét évig töltötte be ezt a tisztjét) korábbi elnökök időszakában kezdődött, de „szürkesége” miatt sikerült úgy lavíroznia az MSZP-ben, hogy elnökhelyettesi posztig vitte. Érdekes, hogy Mesterházy Attila az elmúlt években az erősebb karakterű, illetve régebbi, amúgy tehetséges politikusokat rafinált húzásokkal háttérbe tudta szorítani, de mivel Simon nem jelentett riválist, ezért az új pártvezetés alatt is tudott „motorozni” a pártban. Ha igazak Simon ellen a vádak, akkor viszont Mesterházy Attila egyik legrosszabb döntésének számít, hogy a vezetői testületben hagyta a munkaügyi szakpolitikust, hiszen ezen az ügyön simán elúszhat a választás, aminek amúgy sem a MSZP vezette összefogás volt az esélyese. A pártelnök pechjére, miként – a szocialistáknak óriási veszteséget okozó – az úgynevezett bajai videóbotrány idején, most is külföldön találta Mesterházyt a hajcihő.

Még az unió is segít a Fidesznek

A történet egyik legizgalmasabb része, hogy az unióval háborúzó kormánynak éppen az unió csalásellenes szervezete lesz segítségére. Az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) számára kapóra jöhet az ügy, mivel Brüsszel már régóta változásokat akar elérni az osztrák banktitok tekintetében. Ausztria ugyanis csaknem hasonló szigorral védi a banki adatokat, mint Svájc. A korrupció és az adóelkerülés elleni harcra hivatkozva a brüsszeli bürokraták évek óta szorgalmazzák, hogy Ausztriában puhítsanak a banktitok szabályain. Mivel az osztrákok e tekintetben ragaszkodnak a szabadságukhoz, a bécsi bankfelügyelet várhatóan rendkívül segítőkész lesz a magyar hatóságokkal, hogy az osztrák bankrendszer átláthatóságát bizonyítsák. Ez azt jelenti, hogy az osztrákok Simon Gábor bankszámlájának minden adatát átadjak majd a magyar nyomozóknak.
Simon Gábor lapzártánk utáni időpontban, csütörtökre ígérte, hogy a nyilvánosság elé áll, de bármilyen magyarázatot is ad a nevén található pénz eredetére, az már biztos, hogy okirathamisítást követett el azzal, hogy az osztrák bankszámlájáról nem tett említést vagyonbevallásában.
Az MSZP-ben csak olyan politikussal beszéltünk, aki felháborodásának adott hangot, hogy Simon az elmúlt hónapokban miért „lapított”, hisz a kampány előtt állítólag mindenkit végigkérdeztek, hogy nincs-e olyan folyamatban levő ügye, ami a választások előtt kárt okozhat a pártnak. Simon ellen, illetve szűkebb politikusi környezetében, a XVIII. kerületi szocialisták körében korábban is, és tavaly november óta szintén zajlott egy nyomozás, amiről nem tudtak a pártban.
A Magyar Nemzet a Simont leleplező cikkének megjelenésével megvárta a vagyonbevallások benyújtásának határidejét, majd azt követően hozta nyilvánosságra, hogy Simon 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, és 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki, azaz több mint 240 millió forintot ért. Mivel ez nem szerepel a vagyonbevallásban, ezért önmagában ez a hír is KO-val ér fel.
Szerdán az ügyészség illetékese bejelentette, hogy adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt indítványozták a házelnöknél Simon Gábor MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. (Innen egy lépés, hogy amikor ezt megteszi az Országgyűlés, akkor akár le is tartóztathatják a politikust. A rabláncon vezetett politikus az ellenfelek számára felbecsülhetetlen értékű „kampányarc”– a szerk.) Az ügyészség emellett elrendelte egy XVIII. kerületi ügy felülvizsgálatát. A XVIII. kerületi önkormányzat kötvénykibocsátásaival kapcsolatban dr. Lévai István fideszes politikus tett feljelentést még 2012-ben, a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytatta le. 2013 szeptemberében bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.

Ha bukta, akkor ez az első