Százötven-kétszáz érdeklődő előtt beszélt a Betyársereg jelenéről, jövőjéről és a terrorizmus különböző válfajairól Tyirityán Zsolt, a szervezet vezetője Pécsett. A Jobbikkal 2009-ben stratégiai szövetségre lépett Betyársereg viszonya állítólag azt követően romlott meg a párttal, hogy a Hetek 2011-ben nyilvánosságra hozta Tyirityánnak a Magyar Szigeten tartott előadását, amikor a „rohadt tetves zsidók” lelövéséről beszélt, illetve feltette a kérdést, hogy egy polgárháborús helyzetben lesz-e elég bátorsága a nemzeti érzelmű ifjaknak meghúzni a ravaszt, ha meglátnak egy „másabb bőrszínt”. Cikkünk nyomán vizsgálatok indultak, a Jobbik pedig azt állította, hogy megszakította a kapcsolatot a Betyársereggel.
A minapi pécsi előadás elején Tyirityán visszatért a 2011-es történetre. Azt mondta, kiforgatták a szavait, melyek néhány, közéjük befurakodott, a „Hit Gyülekezetéhez tartozó patkány” révén kerültek a nyilvánosság elé. A Magyar Szigeten valójában csak provokálni akarta a hallgatóságot, azért fogalmazott egy kicsit ércesebben – állította újabban. Mindenesetre a két éven át zajló vizsgálatok lezárultak, a nyomozást megszüntették, így végül is ők nyerték a csatát. „Azt hiszem, tavaly zárták le véglegesen az ügyet, nem tudom, hányszor rohantak vissza, hogy megpróbáljanak mindenféle-fajta módon elítélni, mert elkövettük azt a szentségtörést, hogy felvetettük, hogy mi van akkor, ha valaki lelő néhány zsidót. Nagyon érdekes kérdés! Tabutémának számított, nos, hát győztünk, úgyhogy büszkén mondhatom, hogy verbálisan szétlőttük őket” – jelentette ki Tyirityán. A Jobbikhoz fűződő kapcsolatról azt mondta: tény, hogy a párt megpróbált elhatárolódni tőlük az országos botrányt kavaró ügy nyomán, és az is tény, hogy Novák Előd alelnököt nyakon vágta, mert tiszteletlenül beszélt vele. „Ennek következtében a nemzeti oldal majdnem szétesett, pedig ez egy magánügy volt közte és köztem” – magyarázta Tyirityán, a jelenre térve azonban jó hírrel szolgált: „Novák Előd, ha ebben a kérdésben hibázott is, ugyanolyan jó hazafi, mint én vagy bárki más ebben a teremben”, a Jobbiknak pedig „bármennyi hibája és fogyatékossága is van, akkor is az egyetlen olyan erő, ami négy éven keresztül megállta a helyét ebben az iszonyatos mocsokban”.
Tyirityán azt is világossá tette, hogy a Jobbiktól is jobbra álló, egykori jobbikosok által vezetett Magyar Hajnalhoz nincs semmi közük, és a Magyar Hajnal által a Jobbik ellen megfogalmazott korrupciós vádak nem érdeklik. „Ha történnek is olyan dolgok, amik nem teljesen tiszták vagy nem teljesen érthetőek, én nem építek le valamit, ami emberi értékrendet hirdet. Hát nem veszik észre, hogy ha a Jobbik elvész, akkor a magyar nemzeti gondolat megy a kukába?”– tette fel a kérdést a Betyársereg vezetője.
A párttal ápolt korrekt viszonyt igazolja az a tavaly nyáron készült felvétel is, melyen Vona Gábor Jobbik-elnök és Tyirityán egymás vállát átkarolva állnak.
A Betyársereg vezetője saját múltjáról is beszélt: mint kiderült, hivatásos katonaként szolgált, a szolnoki 34. Bercsényi László Mélységi Felderítő Zászlóaljnál volt állományban, onnan került át a csapatfelderítőkhöz. Katonai karrierjének az vetett véget, hogy 1997-ben aláírásgyűjtést kezdett a NATO-tagság ellen, és „ezt nagyon nem díjazták”. Az előadás fő témája, a terrorizmus kapcsán Tyirityán kifejtette: a magyar önvédelmi ösztön meggyengült, ezért kellett létrehozni a Betyársereget, a Magyar Gárdát, és más hasonló szervezeteket. A Betyársereg annyiban különbözik a többitől, hogy kimondottan olyan embereket keres, „akiknek van egyfajta sportmúltjuk, lényegében a küzdősportok és az erősportok világát érinti.” Országos hálózat kiépítésén dolgoznak, hogy minél több fiatalt tudjanak kiképezni a harcra.
„Induljunk ki abból, de csak a gondolkodás szintjén, hogy meg akarjuk dönteni ezt a rendszert. Mi ennek az első lépése?” – tette fel a kérdést Tyirityán. Szerinte az, hogy saját értékrendjük alapján közösségbe szerveződnek, ahol létrehozzák a társadalom kicsinyített mását, és igazolják, hogy a modell működőképes. Ha pedig működik, „megpróbáljuk megvédeni, fegyvert fogunk, és elkezdünk a rendszer ellen harcolni”. Ez – mint megtudtuk – a gerillamozgalom első lépése. Az utolsó pedig az, amikor ez az erő néphadsereggé alakul, ami már „reguláris elemekkel bír”. Tyirityán két világtörténelmi példát említett: Fidel Castro, illetve Mao Ce-tung mozgalmát.
A baloldali terrorizmusról egy bizonyos Jóna Tibor beszélt volna az eredeti tervek szerint. Ez azonban elmaradt, mert mint Tyirityán fogalmazott, „Tibi nem tud itt lenni, valószínűleg megátkozta a Hit Gyülekezete imakommandója, úgyhogy megfázott”. Az este folyamán egy műszaki hiba kapcsán ismét szóba került az ima: „Tényleg megátkozta az előadást az imakommandó, mert a laptop is tönkrement”– mondta Tyirityán. Hogy mindezt mennyire gondolta komolyan, azt nehéz megállapítani, az azonban szemmel látható volt, milyen élvezettel nézte a terrorizmusról levetített tízperces filmrészletet. Az oktatóanyag az iraki ellenállókról szól, ismerteti a bombakészítés, a páncélozott járműrobbantás és a gerillaharc rejtelmeit. Úgy tűnt, Tyirityán kedvenc része az, amikor zsidó és amerikai katonák megcsonkított holttestét mutatja a kamera.
A jobboldali terrorizmus kapcsán Robert Matthewsról beszélt a Betyársereg vezetője. Matthews az Egyesült Államokban vezetett fajvédő mozgalmat a ’80-as években.
A Rend nevű szervezet tagjai a szegregációt hirdették, hadat üzentek az Egyesült Államok kormányának, bankot is raboltak, pénzt hamisítottak, valamint megölték Alan Berget, egy zsidó származású műsorvezetőt. „Alan Berg olyan, mint nálunk a Kálmán Olga nőben, vagy a Bolgár György” – magyarázta bajtársainak Tyirityán.
2014. 02. 07. (XVIII/6)
