„Mi van, ha nincs elég alkalmas nő?” – kérdezte a Civil Női Kormány (CNK) egyik tagját egy riporter azzal az európai parlamenti határozattal kapcsolatban, amely 40 százalékos női kvótát irányoz elő a legfelsőbb politikai, sőt immár a gazdasági döntéshozásban is. „És mi van akkor, ha nincs elég alkalmas férfi?” – hangzott a logikus válasz.
A Világgazdasági Fórum 2013-as jelentése szerint 132 ország közül hazánk a 116. helyen szerepel a nők parlamenti részvételét illetően, tehát még számos kevéssé fejlett ország is megelőz minket. Úgy tűnik, a kampányidőszak tematizálja a képviselőnők feltűnő hiányát, „a kérdés a levegőben van”. „A jelenlegi pártpreferenciák alapján legfeljebb 20 női tagja lesz az új, kisebb létszámú parlamentnek, ami a jelenlegivel lényegében megegyező, alig 10 százalékos arányt jelent. Ezzel a legutolsók maradunk a demokratikus országok sorában” – derül ki a Policy Solutions politikai elemző intézet gyorselemzéséből. A Fidesz–KDNP színeiben – főként listás jelöltként – kilenc-tíz, a baloldali összefogás képviseletében nyolc-kilenc, a Jobbiknál pedig két képviselő asszony kezdheti meg a munkát áprilistól. Arányaiban viszont az MSZP–Együtt–PM–DK képviselői között lesz a legtöbb női politikus, a Fidesz képviselőcsoportjában pedig a legkevesebb.
Ha bejut az LMP, akkor viszont ők hozzák a legjobb nőarányt, mivel egyedül ők teljesítik a demokratikus minimumot jelentő egyharmados kvótát, azaz 2-3 nőt juttatnak be a parlamentbe, köztük Szél Bernadettet és Schmuck Erzsébetet. A listás befutó helyeken a KDNP-t egyetlen nő, Hoffmann Rózsa képviseli, míg a Fidesz első női helyén Mátrai Márta áll, a Jobbikén Dúró Dóra, a baloldali tömörülésén pedig Szabó Tímea után Kunhalmi Ágnes. A jobboldali pártok a „bevált” képviselőnőikre építenek, míg új arcokat inkább a baloldal kockáztat, de jórészt a bizonytalan helyeken.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője, a párt Női Tagozatának elnöke szerint megyei és regionális szinten eddig is jobb volt a nőarány, amit a helyi és az országos politika eltérő jellegével magyaráz. Az index.hunak elárulta, hogy a Fidesz tudatos döntése a férfi jelöltek 95 százalékos aránya, mivel a párt egy belső felmérése szerint a választók szívesebben szavaznak férfiakra, mint nőkre. Ennek oka Pelczné szerint, hogy az emberek látják, hogy „az adott politikai közegben” a férfiak jobb érdekérvényesítők. Szavait sajnálatos módon alátámasztja az LMP-s képviselőnők négyéves vesszőfutása, akik szakmai jellegű felszólalásaikra gyakran kaptak lealázó reakciókat kormánypárti részről, elég csak Illés Zoltán államtitkár szépségről és okosságról szóló fejtegetésére vagy Tasó László képviselő „ütős” megjegyzésére gondolni.
„A mai magyar parlamentet tekintve, mi anno elkövettünk egy hibát: fölé lőttünk a színvonalnak” – írja blogjában az LMP-s Ertsey Katalin arról, miért döntött úgy, hogy áprilistól kiszáll a parlamenti „majomketrecből”. „Ebben a parlamentben, a teljesen kiüresedett és gyalázatos színvonalú »vitákban« merő pazarlás értelmes emberek idejét és képességeit erre fordítani. Különösen bántó ez egy igényesebb nőnek. Ahogy Schmidt Mari mondja: Katikám, egy értelmes nő nem megy le erre a szintre” – fogalmaz Ertsey, ellenpéldaként hozva fel Lengyelországot, ahol az áttörést a civilek és a jobboldali kormányok elkötelezettsége idézte elő a témában.
Még a kormányközeli Magyar Asszonyok Érdekszövetsége is – más nőszervezetekkel összefogva – közös állásfoglalásban üzent a pártoknak, hogy elengedhetetlen a nők politikai részvételének növelése. Egy képviselőnő-jelölt pedig az aláírásgyűjtése során kifejezett szimpátiát tapasztalt a választópolgárok részéről. „A 620 aláírónak legalább a fele férfi, összességében az emberek nagyon pozitívan fogadták az ötletet, hogy több nőt kellene küldeni a parlamentbe, bizonyos feladatokat rájuk kellene bízni, és minden területen meg kellene hallgatni a véleményüket. Jót tenne a politikai kultúrának az empatikusabb, higgadtabb, konszenzuskereső hangnem” – mondta el kérdésünkre egy kispárt egyik nőjelöltje, aki szerint elgondolkodtató, hogy a normális viselkedés ma nőiesnek számít. Merkel, Thatcher vagy Clintonné példája azt mutatja, hogy érdemes lenne esélyt adni a nőknek, ma már az új olasz kormány fele is nő.
Figyelemfelkeltés, a nők esélyegyenlőségének elősegítése a célja a lengyel mintára nemrég megalakult Civil Női Kormánynak, amely szakértőkből áll, de politikai ambícióik nincsenek. Szociális miniszterük lapunknak utalt rá: kimutatható, hogy ha a két nem eltérő igényeire és körülményeire tekintettel van a döntéshozás, az a versenyképesség és a társadalmi jóllét – nem mellesleg a születésszám – növekedését idézi elő. Ezért a CNK célja, hogy közpolitikai javaslataival aktívan befolyásolja a közbeszédet és a politikai diskurzust, hogy a nők szakértelmét fokozottabban elismerjék, és jobban bevonják őket a döntéshozatalba. Párbeszédre ösztönzik mind a nőket, mind a férfiakat a nemek közötti kiegyenlítettebb szerepmegosztás és együttműködés érdekében. A CNK szeretné a nőket kicsit aktivizálni, különös tekintettel a 2014-ben zajló parlamenti, uniós és önkormányzati választásokra.
2014. 03. 14. (XVIII/11)
