Szándékuk nem előzmény nélküli: az elmúlt parlamenti ciklusban négyszer is kezdeményezték az Országgyűlésben a Hit Gyülekezete törlését az egyházak közül. Emellett országos rágalomkampányt szerveztek az ellen, hogy a kiterjedt iskolahálózattal rendelkező pünkösdi-karizmatikus közösség közoktatási intézmények működtetését vállalja át önkormányzatoktól.
A Jobbik 2014-es választási programjának egyházpolitikával foglalkozó fejezete az elmúlt kormányzati ciklusok bűneihez sorolja a „vallási jellegű, de valójában pénzszerzésre szakosodott álvallások és álegyházak elszaporodását”. Ezek a formációk a program írói szerint egyáltalán nem vették ki a részüket a társadalmi kötelezettségekből, nem egy esetben pedig „kifejezetten társadalom- és nemzetellenes tevékenységet folytattak”. Kiemelt bűnnek tartják, hogy a Fidesz 2011-es egyházügyi törvénye „történelmi rangra” emelte a Hit Gyülekezetét. Hatalomra kerülése esetére a Jobbik új vallástörvényt vezetne be, amelyben szigorítani tervezik az egyházak bejegyzését és működésük felügyeletét. A hitesek „politikai-hatalmi tényezővé válásának” egyházi státuszuk elvételével kívánnak gátat szabni. Különben is – írják a programalkotók – a közösség „nem a társadalmilag pozitív létezésének”, hanem a „rossz egyházügyi törvénynek és a politikai lobbijának köszönheti történelmi rangját”.
Amellett, hogy ez tételesen nem igaz (hiszen a Hit Gyülekezete a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján nyerte el egyházi jogállását, amelyet mind a rendszerváltáskori 1990. évi IV-es, mind a 2011. évi CCVI. új vallástörvény megerősítettek), a magát deklaráltan nem demokratikus pártnak tituláló Jobbik ezzel hivatalosan is felvállalta, hogy likvidálni kíván egy bejegyzett, három évtizede törvényesen működő vallási közösséget Magyarországon. Programjuk tehát nyílt hadüzenet a törvények uralma, a jogbiztonság és a vallásszabadság ellen.
2014. 03. 14. (XVIII/11)
