Már hetek óta fideszes politikusok háttérbeszélgetéseken elejtett megjegyzéseket tesznek a politikai konszolidációról, hogy a választásokat követően a politikai táborok közötti éles, és egyes esetekben betegesnek tűnő, a társadalmat borzoló megosztáson enyhítenének. Mivel a parlamenti kétharmad birtokában a Fidesz van az erő pozíciójában, ezért nyilván csak Orbán Viktor és csapata tehet gesztusokat. Úgy hallottuk, hogy egyebek mellett felmerült, hogy baloldali személyiségeket neveznének ki közintézmények, például a közelmúltban elkészült Várkert Bazár élére. Nemzetközi példa is van az ilyen gesztuspolitizálásra, hisz Nicolas Sarkozy francia elnök, a jobbközép párt vezetője például 2007-ben támogatta a baloldali Dominique Strauss-Kahn kinevezését az IMF vezérigazgatói székébe. Strauss-Kahn baloldali kormányokban töltött be korábban gazdasági, ipari és pénzügyminiszteri posztokat.
Bár lapzártánkig nem derült ki, hogy a régi-új kormány tesz-e ilyen gesztust, de az biztos, hogy az új Országgyűlésben a parlamenti mandátumarányuknál nagyobb arányban kínálnak bizottsági vezetői (országgyűlési alelnök, jegyzői, bizottsági elnök és alelnök) és tagsági posztokat az ellenzéknek. Az új parlament alakuló ülését május 6-ra hívta össze Áder János köztársasági elnök. Az ülés előtt a parlamenti frakciók között elindul az egyeztetés a munkamegosztásról, a bizottsági szerkezetről, amivel kapcsolatban a végső szót amúgy a Fidesz-frakció mondja ki, hisz olyan többségben vannak, hogy az ellenzék legfeljebb csak kérhet. Rogán Antal frakcióvezető által megfogalmazott ajánlat szerint legfeljebb 15 bizottságot szeretnének, melyből ötöt vezethetne ellenzéki politikus. Az ellenzékiek szerint elég lenne 14 bizottság is. (Ha marad Rogán javaslata, akkor az MSZP és a Jobbik 2-2 bizottsági elnöki helyet fog majd kapni, az LMP 1-et.)
Egy ellenzéki politikus – aki részt vett a zártkörű tárgyalásokon – lapunknak azt magyarázta, hogy trükkös a Fidesz javaslata annyiban, hogy nem egyenlő jelentőségűek a bizottságok. Tehát úgy adnak nagyvonalúan, hogy valójában csak szimbolikus a gesztus. Az új Házszabály által leírtak szerint, illetve a Rogán Antal által javasolt bizottsági struktúrában ugyanis vannak olyan grémiumok, melyek nagyobb jelentőséggel bírnak a többieknél. Akár „szuperbizottságnak” is nevezhetjük – az első változat szerint – a képviselők 20 százalékát tömörítő, 38 fős törvényalkotási bizottságot. E grémium összegzi a bizottságokban a törvénymódosításokról zajló vitákat, és egy végső változatban terjeszti a teljes parlament elé. Olyan grémium ez, mint egy „kis parlament” az Országgyűlés keretein belül. Gyakorlatilag a lényeges kérdések itt eldőlnek, ezért bizonyos értelemben ennek a grémiumnak a vezetője (aki nyilván csak kormánypárti lehet) a parlament legbefolyásosabb politikusa lesz, hiszen forródróton kell, hogy legyen a kormány tagjaival és a frakcióvezetőkkel. Nem véletlen, hogy ezen elnöki poszt egyben az Országgyűlés törvényhozási alelnöki titulusát is jelenti. Az esélyesek között Gulyás Gergely nevét szokták emlegetni.
2014. 04. 25. (XVIII/17)
