– Van remény, ha van összefogás: ezt a kormányt nemcsak el kell, hanem el is lehet kergetni. Magyarország valóban rosszabbul él, mint négy éve, de ne hagyjuk, hogy ebből az elégedetlenségből politikai apátiát csináljon a rezsim: legyen belőle erő, amellyel lebontjuk a kétharmadot. Ami meg a rendszerváltás megítélését illeti: Ózdon mondták nekem, hogy amennyiben népszavazás lenne arról, hogy menjünk-e vissza az időben, jelesül 2014. április 6-a helyett 1984. április 6-a legyen-e, akkor lehet, hogy az utóbbi, azaz a Kádár-korszak nyerne. Akkor ugyanis volt munkájuk az embereknek. Ez a helyzet mutatja, hogy a rendszerváltozás első 25 évét az ország jelentős része elbukta. Ezen mindenáron változtatni kell! Abban biztos vagyok, hogy a fő iránynak továbbra is a Nyugatnak kell lennie. Az a cél, hogy felzárkózzunk Európához, a pedagógus, a postás és a rendőr is emberhez méltó, európaihoz egyre közelítő, tisztességes bérhez jusson. Sajnos az elmúlt négy év gazdaságpolitikai ámokfutása, Orbán Viktor politikájának súlyos hibái nagyon sokat rontottak az ország helyzetén: távolodtunk, nem pedig közelítettünk ehhez a világhoz. Leszakadó pályán vagyunk.
Ahhoz, hogy munkahely legyen, újra gazdasági növekedés kell az országban; növekedés, azaz fejlesztések és beruházások akkor lesznek, ha a bizalmat helyreállítjuk az ország iránt. Nem szeretem a munkahelyteremtés szót, mert teremteni a Jóisten szokott. A munkahely az terem, méghozzá olyan helyen, ahol kiszámítható, biztonságos a gazdasági környezet, ahol megéri a vállalkozásoknak megtelepedni, munkát adni másoknak. A jó kormányzás megteremti a lehetőséget a gazdaság számára, hogy munkahelyek jöjjenek létre, de az állam túlzott beleszólása a gazdaságba, a verseny kiiktatása ezt gátolja. Az Orbán Viktor által kreált, rossz és igazságtalan adórendszerrel éppen a gazdaság egészséges működését csapták agyon.
Erre azt mondaná egy fideszes politikus, hogy az adócsökkentéssel, az egykulcsos adóval éppen több pénzt hagytak az embereknél.