Ennek nem pusztán parlamenti jelentősége van, hanem politikai is: a minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként. Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott.
A 2014-es választás is fenntartotta a magyar pártrendszerben 2010-ben előállt, de a rendszerváltás óta példátlan egyensúlytalanságot: míg a jobboldali pártok (a Fidesz és a Jobbik) listán 2010-ben a szavazatok közel 70 százalékát tudták megszerezni, most is csaknem kétharmadát (65 százalékot). Ebben némi párhuzamot láthatunk Lengyelországgal: a baloldal 2005-ös összeomlása óta nem tudott kormányzóképes erővé válni, és a jobboldal tartósan dominálja a politikát – fontos különbség ugyanakkor, hogy míg Lengyelországban egy mérsékelt (a Donald Tusk vezette Polgári Platform) és egy populista jobboldali párt (Jog és Igazságosság) verseng egymással, addig nálunk egy populista jobboldali (Fidesz) és egy szélsőjobboldali párt (Jobbik).
A Fidesz határon innen legalább 600 ezer szavazót veszített négy év alatt, határon túl viszont csak mint-egy 100 ezres pótlásra tett szert. Bár a végleges adatokat még nem ismerjük, bizonyos, hogy Orbán Viktor pártja kevesebb szavazatot szerzett, mint az elmúlt három választáson bármikor.
2014. 04. 11. (XVIII/15)
