hetilap

„Átkozottul nehéz a helyzet, a munkaügyi hivataloknál égnek a vonalak, és még a fideszes polgármesterek is háborognak” – mondta a Heteknek egy alföldi város polgármestere annak kapcsán, hogy május 1-jétől mindössze 34 közmunkást tudnak majd foglalkoztatni. Igaz, hogy május közepétől az ígéretek szerint ez a szám körülbelül százzal bővülni fog, ám a keret így is jóval kisebb lesz, mint eddig: a téli időszakban előfordult, hogy az ötszázat is meghaladta a közmunkások száma a városban, akik közül mintegy százan vettek részt az úgynevezett alapkompetencia-oktatásban. Csak viszonyításképpen: ezzel a közmunkaprogram a település egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált. 

Nem sokkal jobb a helyzet az egyik szomszédos kisvárosban sem, ahol a választást megelőző időszakban 200-ra bővült a közfoglalkoztatottak létszáma (közülük százan ültek iskolapadban), ami a következő, májustól szeptember végéig tartó időszakban 50-re esik vissza – legalábbis a jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve. A polgármester szerint a változás nemcsak az érintetteket hozza nehéz helyzetbe, hanem a települési intézményhálózatot is érzékenyen érintheti, hiszen közmunkások nemcsak a köztereken dolgoznak, hanem az óvodában, bölcsődében vagy éppen a könyvtárban. Azt sem tudja senki, hogy a közpénzen kitanított közmunkásokkal mi lesz: szemmel láthatóan ugyanis a piac nem „szívja fel” tömegével a munkaerőt.

„Rögtön a választások után jött a kijózanodás, még kormánypárti településvezetőknek is azzal kellett szembesülniük, hogy levélben tájékoztatták őket: közfoglalkoztatással kapcsolatos terveiket jócskán szűkíteniük kell” – mondta a Heteknek Gúr Nándor, az MSZP Borsod megyei országgyűlési képviselője, az MSZP alelnöke (képünkön), aki szerint a közfoglalkoztatottak magas száma a Fidesz kampányérdekeit szolgálta, most viszont van, ahol egyharmadára csökken ezeknek a programoknak a volumene. Szerinte azért is érdekes a változás, mert a tavaszi munkálatok miatt a településeken most nagyobb igény lenne a dolgos kezekre. „2010 előtt télen 40-50 ezer közmunkást foglalkoztattak országos szinten, tavasztól pedig mintegy 100 ezret. Most,  a téli kampányidőszakban 200 ezernél is nagyobbra duzzadt ez a szám, ami most akár meg is feleződhet.” Gúr Nándor hozzátette: 4 év alatt a nyolc órában dolgozó közmunkások havi bére 60 ezer forintról 50 ezerre csökkent – vagyis az inflációt figyelembe véve vásárlóértékének egyharmadát elveszítette.     

Ugyanakkor két Békés megyei város polgármestere arról számolt be a Heteknek, hogy információik szerint egy június 1-től induló újabb programban „szinte korlátlan” lehetőségek lesznek a közmunkások foglalkoztatására – legalábbis a leghátrányosabb települések számára. A Belügyminisztérium is igyekezett cáfolni a közmunkaprogram „befagyasztását”. Közleményükben hangsúlyozták, hogy idén a tavalyinál több pénz jut közfoglalkoztatásra, és 2014-ben is az elmúlt évihez hasonló létszám bevonásával folytatódnak ezek a programok. A költségvetés erre a célra 183,8 milliárd forintot irányzott elő 2014-re, ami 3,9 milliárd forinttal több, mint a tavalyi keret. Adataik szerint a 2013 novemberétől 2014 áprilisáig tartó téli közfoglalkoztatás keretében 100 ezer ember munkavégzése és 100 ezer ember képzése valósul(t) meg (a maximális létszám 230 ezer volt). Májusban pedig, hasonlóan 2013 azonos időszakához, ismét több mint 140 ezer embernek kínálnak munkát az országszerte induló közfoglalkoztatási programok. Ez a létszám a nyári hónapokban tovább fog emelkedni – hangsúlyozták. Az mfro.hu szerint egyébként az idei keretből az első negyedév végéig 52,8 milliárd forintot emésztett fel a program, ami a teljes keret 28,7 százalékát jelenti – vagyis időarányosan csupán 3,7 százalékos a túlteljesítés.   

Mindenesetre a foglalkoztatottsági statisztikáknak mindenképpen jót tett a közmunkaprogram. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014 januárja és márciusa között mindössze 370 ezren voltak munkanélküliek Magyarországon, ami 139 ezer fővel kevesebb mint egy évvel korábban – így a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékkal csökkenve 8,3 százalékra mérséklődött, ami a válság kitörése óta a legjobb adat. Ami pedig a foglalkoztatottságot illeti: a 15–64 évesek 60,9 százaléka dolgozott az első negyedévben, ami 6,8 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. Ez azt jelenti, hogy 4 millió 78 ezren dolgoztak, ami 261 ezerrel több mint tavaly ilyenkor. Igaz, a közmunkaprogramban az előre tervezett 200 ezerrel szemben 230 ezren vehettek részt – vagyis a növekmény jórészt a központi költségvetésből finanszírozott közmunkaprogramnak tudható be, és nem annak, hogy a gazdaság jobban teljesítene.