A parlamenti jegyzőkönyvek szerint 2010 és 2014 között összesen 19 esetben határozott az Országgyűlés valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. Ilyen aktusra akkor kerül sor, ha az érintett képviselő ellen büntetőeljárást akarnak indítani, és a parlamenti többség úgy dönt, hogy ehhez zöld utat ad, mert megalapozott lehet a gyanú. Az említett 19 esetből 4-ben volt érintett MSZP-s képviselő, 3-ban fideszes és egyben a vak komondoros, korábbi fideszes Balogh József, míg a többi 11 eset a Jobbikhoz kötődik. 10 esetben a párt képviselője ellen, egyben pedig egy korábbi jobbikos ellen született a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat. Az összesített versenyben a Jobbik tehát megdöbbentően magas, 53-57 százalékos eredményt ért el, függően attól, hová számoljuk a hírhedt antiszemita kijelentéseiről ismert Lenhardt Balázs garázdasági ügyét – izraeli zászlót égetett –, amelyet azt követően követett el, hogy kilépett a pártból.
Amennyiben a frakciók létszámához viszonyítjuk a felfüggesztéssel végződött mentelmi ügyeket, még súlyosabb eredményt kapunk: miközben a Fidesz esetében – 227 fős frakció, 4 eset – kevesebb, mint 2 százalékos a ráta, az MSZP esetében – eredetileg 59 fős frakció, 4 eset – 6,7 százalékos az arány, a Jobbiknál – 47 fős frakció, 10 eset – 21 százalékos értéket kapunk. Vagyis minden ötödik jobbikos képviselő érintetté vált valamilyen büntetőügyben. A statisztikák szerint az említett 11 eset közül 6 esetben közvádas ügyről van szó, vagyis olyan súlyú cselekményekről, amelyekben az állam képviseli a vádat.
Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Staudt Gábor ellen, amiért a jobbikos országgyűlési képviselő 2010 szeptemberében alaptalanul állította azt, hogy Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal általa feljelentett akkori főigazgatóját gyanúsítottként hallgatták ki a katonai ügyészségen, és kezdeményezik az előzetes letartóztatását. Staudt minderről azt követően beszélt, hogy az altábornagy által vezetett Alkotmányvédelmi Hivatal olyan szakvéleményt készített, amely szerint Staudt és három jobbikos frakciótársa nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Staudt mentelmi jogát a legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés még 2011 tavaszán felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként ki is hallgatta az országgyűlési képviselőt.
2014. 04. 04. (XVIII/14)
