Bagdy Emőke, a Diákrelax program megálmodója a HVG-nek adott interjúban csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy az általuk szorgalmazott heti 30 perces relaxáció és autogén tréning a következő tanévben már nem lesz kötelező eleme a kerettantervnek. Továbbá nem kerül sor a pedagógusok kötelező relaxációs képzésére sem, amelyet eddig több mint 200 pedagógus végzett el egyenként 108 ezer forintért.
Az ötletgazda némileg pesszimistán nyilatkozott lapunknak a program jövőjével kapcsolatban: „Ma már jelentősen másként látjuk a relaxáció bevezethetőségének helyzetét. Noha tudjuk, hogy nagy szükség volna rá – és tovább dolgozunk ennek érdekében a magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületben –, mégis számolunk a szembenálló erőkkel, akár világnézeti alapú, vallási, akár egyéb szemléleti gyökerű a tiltakozás.”
A professzornő elmondta, hogy a NAT a továbbiakban a stresszkezelés keretein belül ad elvi lehetőséget a relaxáció tanítására, ennek azonban egyelőre nincs kidolgozva a tantervi rendszere. Márpedig – fogalmaz Bagdy Emőke –, ha nincs elrendelt helye a kerettantervben, aligha törekszik majd rá a „feladatoktól túlterhelt iskola, hogy megkeresse az alkalmazás helyét az oktatási rendszerben”.
A sztori tavaly tavasszal kezdődött, amikor kiderült, hogy kötelező lesz meditálni az iskolákban.
A hír az oktatási államtitkár minden igyekezete ellenére is port kavart.
A tiltakozások dacára a kerettantervbe mégiscsak bekerült az autogén tréning, igaz, a testnevelés óra részeként, a Bagdy Emőke által elnökölt Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület pedig hozzákezdett a testnevelők átképzéséhez (Diákrelax program). A tanév kezdetétől egy stabilan passzív, ellenálló közeg fogadta a kezdeményezést: a legtöbb általunk felkeresett iskolában elszabotálták, az amúgy kötelező meditációs gyakorlatokat. Protestáns
körökben volt nagyobb felháborodás: a magyarországi és határon túli magyar protestánsokat tömörítő szervezet, a Biblia Szövetség, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága és a pasaréti református egyházközség is eljuttatta kritikáit a döntéshozók, illetve a nagy nyilvánosság elé.
A Diákrelax program bukását egy Facebookon szerveződő civil csoport is magáénak érzi. A Meditáció Ellenes Mozgalom az Oktatásért (MEMO) rövid idő alatt csaknem kétezer támogatót szerzett a közösségi oldalon, és nemrég egy blogot is elindítottak, hogy álláspontjuk minél szélesebb körben terjedjen. „A Diákrelax program azon túl, hogy a lelkiismereti szabadságot súlyosan sérti, szakmai szempontból is igencsak megkérdőjelezhető, hiszen a mai napig nem került nyilvánosságra a program pontos módszertana” – mondta el a Heteknek a csoport szóvivője. A mozgalmároknak már több ízben is az iskolai meditációval kapcsolatban negatív élményeikről számoltak be a diákok vagy azok szülei. A szóvivő szerint sok tanulót lelkiismereti konfliktusba taszít a gyakorlat kötelező jellege, ráadásul a diák akarata ellenére kerül szembe a tanári tekintéllyel, ha ragaszkodni merészel neveltetéséhez, meggyőződéséhez. „Ha valami, akkor ez komoly zavarokat okozhat a gyermekek személyiségének egészséges fejlődésében” – állítja a MEMO aktivistája, aki szerint azért is volt felelőtlen elképzelés a Diákrelax Program, mert az a pszichológus szakma megkérdezése és támogató jóváhagyása nélkül került volna bevezetésre.
A Hetek megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, melynek sajtószóvivője megerősítette, hogy a kötelező relaxáció és az autogén tréning 2014. januártól 17-vel került ki a tartalmi szabályozók dokumentumaiból. Fontosnak tartották azonban megjegyezni, hogy valójában nem egyszerű törléséről, hanem a korábbiak más fogalmakkal való kiváltásáról van szó: a relaxáció és autogén tréning párosának helyére a stressz- és feszültségoldás szavak kerültek, vagy kerülnek a közeljövőben a testnevelés és sport műveltségterülethez kapcsolódó dokumentumokban. Indokként a szóvivő azt hangsúlyozta, hogy így a „stressz és feszültség kezelésének össztársadalmilag is fontos elemei a tananyag részei maradhatnak”, ugyanakkor minden olyan elem kikerül a szövegből, amely „további félreértésekre adhatna okot”.
Az új fogalmak tartalmának tisztázását Kaposi Józseftől, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójától kértük. Beszámolója szerint a stressz- és feszültségoldás fogalma alatt elsősorban azokat a mozgásos és légzőgyakorlatokat, valamint egyéb konfliktuskezelési technikákat értjük, amelyek „lehetővé teszik, hogy a diákok megfelelő módon kezeljék az őket érő stressz különböző formáit”. Ezekkel kapcsolatban a főigazgató évtizedes és tömeges alkalmazásról beszél, melyekhez „nem kell feltétlenül kötelező továbbképzéseket elvégezni”. Amihez ilyen képesítés kell, (mint például az autogén tréning), immár nem kötelező része a tanterveknek.