„Információink szerint egy dél-magyarországi megyében idén áprilisban 1988-cal kevesebb gyerek iratkozott be a középfokú oktatási intézmények első osztályába. Hátrányos helyzetű vidékről lévén szó a gyerekkorú népesség aránya ott viszonylag magas. A csökkenés főként a szakiskolákat érinti, amelyek eddig is sokat bűvészkedtek a minimális létszám előteremtésével, és most végképp kénytelenek lesznek mindenkit felvenni” – mondta el kérdésünkre Mendrey László, a PDSZ elnöke. Hozzátette: a kétezerrel kevesebb jelentkező óriási szám, itt elsősorban nem a népességszám-csökkenés hatásáról, hanem egyértelműen a tankötelezettségi korhatár leszállításának következményéről, vagyis az iskolai lemorzsolódásról van szó.
„Több kollegám számol be arról, hogy a diákok egy része már a hetedik osztály végéig sem jut el, mert eléri a tankötelezettségi kor felső határát, azaz a 16. évet, és kihullik a rendszerből. Ezek a gyerekek legfeljebb a feketegazdaság vagy a bűnözés világában találhatnak megélhetést. Nyugat-Dunántúlon pedig azért hiányoznak a diákok egyre nagyobb számban a közoktatásból, mert a szülők lehetőleg már tanköteles kortól Ausztriába küldik őket iskolába” – figyelmeztetett Mendrey. Nem tudni, országosan mekkora létszámcsökkenésről beszélhetünk a középfokú oktatásban, szerinte a 35 ezres becslés reális, ami mintegy 50 középfokú oktatási intézmény és több ezer pedagógus helyzetét érintheti, s az elbocsátásokra már nyáron, azaz az önkormányzati választások előtt sor kerülhet.
Tény, hogy az Oktatási Hivatal felvételi adatai szerint idén 81693 nyolcadik évfolyamos adta be a jelentkezését valamilyen középfokú intézménybe, ez önmagában hatezerrel kevesebb, mint 2012-ben. 2600 nyolcadikost nem vettek fel, ők vagy a rendkívüli eljárások keretében nyernek majd felvételt – csak a fővárosban mintegy 10 ezerre tehető a betöltetlen férőhelyek száma –, vagy a Hídprogram résztvevői lesznek. Utóbbiak szakiskolába sem kerülhetnek be, ami annak fényében különösen elgondolkodtató, hogy a 2013-as országos kompetenciamérés során a 10. évfolyamos szakiskolások a szövegértésben és a matematikában még a 6. osztályosoknál is gyengébben teljesítettek. A 6., 8. és 10. osztályosok által elért képesség-pontszámot továbbra is rendkívül meghatározza a családi háttér, az iskolatípus, továbbá az, hogy melyik régióban és milyen típusú településen él a család. A teljesítmények alapján az elit ma a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban koncentrálódik.
A diáklétszám felmérése és a helyzet kezelése céljából a PDSZ találkozót kezdeményezett Balog Zoltánnal, az EMMI miniszterével. A PDSZ más szervezetekkel együtt azt javasolja, hogy a kormányzat fontolja meg a 18 éves tankötelezettségi korhatár visszaállítását, aminek a csökkentésére a gazdasági megfontolásokon, így a pedagógusbér-emelés forrásainak előteremtésén kívül semmilyen más reális indok nem volt. Törvény rögzíti ugyanis a tanévenkénti 10 százalékos pedagógusbér-emelést, de nem tisztázott ennek fedezete. A forráshiányra utalt egyebek közt a teljes szakma Pedagógus 1. kategóriába sorolása is, aminek folytán nyugdíjkorhoz közel álló, érdemes pedagógusok bére stagnált vagy csökkent, és ugyancsak a forráshiányra utalnak a tavaszi bércsökkentések is. Mint emlékezetes, több vidéki városban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) lecsökkentette azoknak az általános iskolai tanároknak a fizetését – Pécsett átlagosan 20 ezer forinttal –, akiknek egyetemi diplomájuk volt, mivel papírforma szerint csak a munkakörükhöz szükséges végzettség, azaz a főiskolai diploma szerinti bérezés az, ami feltétlenül jár nekik. A pécsiek emiatt pert indítottak a KLIK-kel szemben.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legutóbbi felmérésének adatai szerint egyébként a diplomás bölcsészek 2012-ben nettó 118-158 ezer forintot kerestek havonta, így ők voltak a legrosszabbul fizetett diplomások egyik jellegzetes csoportja. Átlagosan négy hónap alatt találtak állást, negyedük felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozott, s bő 10 százalékuk külföldön talált munkát.
Nemcsak a pedagógusok egzisztenciája labilis, hanem a fiataloké is. A 16 éves tanköteles korhatár 2012 szeptemberétől lépett érvénybe, ezért is figyelemreméltó adat, hogy akkor az összes korcsoport közül kizárólag a 15–19 éves, nem tanuló fiatalok munkanélkülisége nőtt, méghozzá 2011–2012 között 43-ról 52 százalékra, 2013-ban 53 százalékra, s a legérintettebbek a 18 év alattiak. Nem véletlen, hogy Szlovákiában tavaly azért szorgalmazták a tankötelezettségi korhatár emelését, hogy megoldják a csak alapfokú végzettséggel vagy még azzal sem rendelkező fiatalok magas munkanélküliségének problémáját.
2014. 05. 30. (XVIII/22)
