Hétfőn ítélet születhet Biszku Béla ügyében, tudta meg a Hetek Magyar Gábor ügyvédtől, Biszku védőjétől. A most 93 éves, egykori kommunista belügyminiszter ellen az 1956-os sortüzek, bántalmazás, lőszerrel való visszaélés és a kommunista bűnök tagadása vádjával indult eljárás, ugyanakkor az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt nem tudtak vádat emelni ellene. A mostani per tárgyát képező ügyek nem egyszerre indultak, ám időközben egyesítették őket. A lőszerrel való visszaélés alapja – amit forrásaink megmosolyogtatónak neveztek –, hogy egy 2012-es házkutatás során a nyomozók találtak néhány lőszert Biszku lakásán.
Ami a kommunista bűnök tagadását illeti: e tárgyban 2011 januárjában emelt vádat az ügyészség Biszku ellen, aki 2010 nyarán egy tévéműsorban többek között az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak és nemzeti tragédiának nevezte, a forradalom utáni megtorlásokról pedig kijelentette: „akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte”.
A vádhatóság ebben a vádpontban két kijelentést ró Biszku terhére: az egyik az, hogy a forradalmat követő perekről kijelentette, azokat nem tartja koncepciós pereknek, mivel „valamilyen cselekmények alapján történtek az ítéletek”. Úgy tudjuk, a védelem itt többek között azzal érvel, hogy a „koncepciós per” fogalma nem kellően precíz ahhoz, hogy tudományos alapossággal eldönthető legyen, egy adott eljárás „koncepciós”-e, ezért az erre vonatkozó minősítés nem lehet tényállítás, hanem vélemény, véleménynyilvánításért pedig nem lehet elítélni Biszkut.
A másik Biszku terhére rótt kijelentés az, hogy a műsorban azt állította, belügyminiszterként nem volt közvetlenül köze ahhoz, hogy a forradalom leverése után háromszáz embert kivégeztek, húszezer embert bebörtönöztek és kétszázezer ember elhagyta az országot.
A védelem szerint Biszkunak ez a kijelentése tényállítás. A kérdés az, hogy valós vagy valótlan. Ha valótlan, abból az következik, hogy van bizonyíték az ellenkezőjére, vagyis arra, hogy Biszku közvetlenül felelős volt háromszáz ember kivégzéséért, húszezer ember bebörtönzéséért és kétszázezer ember kivándorlásáért. „Ez esetben azonban érthetetlen, hogy a vádhatóság miért nem emelt ellene vádat népirtás és más, emberiség elleni cselekmények miatt” – érvel a védelem.
A már említett tévéműsorban Biszku arról is beszélt, hogy politikai vezetőként a megtorló ítéleteket – köztük a halálos ítéleteket – nem ő hozta. Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott volna, így azt is, hogy kifogásolta „a fizikai megsemmisítések” alacsony számát. Információink szerint arra utaló adat, hogy Biszku befolyásolni akarta a bíróságot, csupán egy van: Biszku a szintén kommunista Farkas Mihály egykori honvédelmi miniszter ügyében akart súlyosabb ítéletet hozatni.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
