Miközben az európai parlamenti választások előtt az MSZP vezérkarához közel álló kommunikációs tanácsadó azt fejtegette lapunk munkatársának, hogy biztos abban, mindenki meglepetésére megelőzik majd a Jobbikot is, addig mind a DK-ban, mind az Együtt–PM-ben attól tartottak, hogy nem ugorják meg az ötszázalékos bejutási küszöböt. Érdeklődésünkre úgy tűnt, hogy előzetesen mindkét pártban egy Bajnokok Ligája-győzelemhez hasonló eredménynek tartották volna, ha 6, azaz hat (!) százalékos eredményt érnek el. Az élet azonban a legmerészebb álmaikat is felülírta, hisz országosan a DK 10, az Együtt 7 százalékos eredményt ért el, miközben a szocialista önbizalom délibábnak bizonyult, tudniillik az MSZP az 1990-es országgyűlési választások szintjére, 11 százalékos támogatottságra zuhant össze. Ráadásul a szocialista fellegvárnak tartott Budapesten mind Gyurcsány, mind Bajnai pártja jócskán rávert Mesterházy Attila csapatára. Budapesten a DK és az Együtt is 13-13 százalékot hozott, ami kerületi szinten azt jelenti, hogy a budai és belvárosi polgári városrészekben a Bajnai-formáció átlagosan 15 százalék körüli eredményt produkált, míg a külvárosban, a munkáskörzetekben a DK szerzett ekkora szavazatarányt.
Ráadásul tizenegy kerületben az Együtt–PM lett a második erő, míg a DK kilenc kerületben, ellenben az MSZP mindössze kettőben. Amúgy mindenhol a Fidesz nyert, körülbelül 40 százalékos aránnyal, de a baloldali pártok szavazatait összeadva Budapesten – az ország többi részéhez hasonlítva – kiegyensúlyozottak a kormánypártok és a baloldal közötti erőviszonyok. Az ellenzéknek leginkább itt van esélye stabilizálni politikai hátországát.
Recseg-ropog