Bajnai Gordon mozgalma az országgyűlési választásokból nem túl sikeresen került ki, hiszen az országgyűlésben egy képviselő híján nem tudtak frakciót alapítani, ami a párt napi politizálásában kiemelt jelentőségű lett volna. A választások után mind az Együtt, mind a PM vezetői – ez két külön párt! – bejelentették, hogy a vereség miatt (az EP-voksolást követően) lemondanak, és tisztújítást tartanak. Úgy tűnt, hogy mind a két párt sorsa megpecsételődhet, ha rosszul szerepelnek, de az 5 százalék körüli várakozásoknál jobb teljesítményt értek el 7,3 százalékos eredményükkel. Sőt, Budapesten – ahol 13 százalékot kaptak – a legtöbb polgári karakterű kerültben az Együtt–PM lett a második erő a Fidesz után. A PM tisztújítására a legutóbbi hétvégén került sor, ahol Szabó Tímea mellett – Jávor Benedek uniós képviselő távozása miatt – Karácsony Gergely lett a párt társelnöke, míg az Együtt ezen a héten szombaton tartja a tisztújító kongresszusát. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy Bajnai Gordon milyen szerepet vállal majd a mozgalom életében, hiszen a volt miniszterelnök már bejelentette, hogy hátrébb szeretne vonulni.
Megy vagy marad?
Karácsony Gergely, a PM társelnöke szerint jó lenne, ha Bajnai Gordon úgy menne, hogy maradna, de mivel egy másik szervezet, a PM vezetője ő, ezért nem tud pontosan arról, hogy milyen alapszabály készül az Együttben. Ez az új alapszabály határozza majd meg, hogy Bajnai milyen szervezeti módon kapcsolódik továbbra is a mozgalomhoz, aminek formája persze a PM számára sem érdektelen.
A PM önálló politikai szervezet, amelynek több ismert politikusa is van, míg az Együtt elsősorban Bajnairól ismert, az ő árnyékából kell kiemelkednie az új „együttes” politikusi generációnak. „Ha új politikusok tűnnek majd ki, az éppen Bajnai Gordon korszakváltásos üzenetét hitelesíti”– magyarázta Karácsony.
Arra a kérdésünkre, hogy Bajnai részben a PM „főnöke” is volt, hisz Együtt–PM szövetségként „üzemeltek”, ezért az új operatív vezető kiléte fontos lehet, Karácsony azt válaszolta: azért nem ennyire éles ez a kérdés, mert úgynevezett „szövetségi elnökség” működött, ahol testületileg, konszenzussal döntöttek. Tehát nem az a kérdés, hogy Bajnai Gordon utódját megtalálják-e, hanem az, hogy a szövetségi elnökség továbbra is hatékonyan tud-e majd dolgozni. „Ráadásul egy miniszterelnök-jelölt mögé szerveződött a mozgalom, éppen ezért Bajnai Gordon bizonyos szinten továbbra is fémjelzi a szervezetet, és nem a helyére kell keresni embert” – tette hozzá a politikus, aki szerint tehát nem kell egyszemélyes vezetőt, azaz politikai utódot találni.
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke a közelmúltban hosszan nyilatkozott az Indexnek Bajnai és a szervezet kapcsolatáról, miszerint Bajnai Gordon nem kíván mindennapi szinten részt venni az Együtt politikai irányításában, ami az ő személyes döntése. A háttérbe vonulásának formájáról pedig ő hivatott nyilatkozni. „Egy a fontos: ha már így alakult, és ő így döntött, ne álljon elő vezetési válság” – magyarázta a portálnak a politikus.
Szigetvári Viktor arra a kérdésünkre, hogy az interjúval ő bejelentkezett-e Bajnai helyére, azt válaszolta: nem, mert van önreflexiós képessége, ismeri önmagát, illetve Bajnai helyére nem lehet bejelentkezni, mert pótolhatatlan a szerepe. „Arról nyilatkoztam, hogy az Együtt nem nélküle fog működni a jövőben sem, a formális szerepét pedig most, az alapszabály módosítással keressük” – tette hozzá Szigetvári.
Juhász Péter, a Milla vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta a Heteknek, hogy az soha nem volt kétséges, hogy Bajnai marad a szervezet vezetésében, de a formáját nem tudják még, pontosabban ötletek születtek arra, hogy miként lehet azt megoldani, hogy ne Bajnainak kelljen a napi operatív kérdésekkel foglalkoznia. „Most szombaton dönt erről a közgyűlésünk, az egyik javaslat az, hogy a választmány elnökeként Bajnainak rálátása lenne az elnökség napi munkájára, és egyfajta ellenőrző és minőségbiztosító szerepet tölthetne be a szervezetben” – fogalmazott Juhász, aki azt fontosnak tartotta kijelenteni, hogy ez egy olyan verzió, amiről még nem döntött az Együtt-közgyűlés.
Juhász szerint egyébként minden valószínűség szerint szombaton nem választanak elnököt, hanem marad a társelnöki rendszer, de a személyes véleménye, hogy jövő év elejére el kell jutni majd oda, hogy letisztult szerkezetű legyen a párt, azaz a testületi vezetés helyett válasszanak majd elnököt.
Az előbbire Juhász szerint azért is szükség van, mert az Együtt–PM akkor lehet sikeres, ha sikerül közös identitást létrehozniuk, és balközép jellegű néppárttá válniuk, amelyben a különféle ideológiájú személyek megtalálják a helyüket.
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke az alapideológiát firtató kérdésünkre – milyen párt is az Együtt–PM? – azt felelte, hogy az ideológiai címkézés az „íróasztal-zsurnaliszták”, illetve a „műkedvelő politológusok” mániája, a modern politikai élet már nem írható le hagyományos kifejezésekkel, ezért ő nem is szorgalmazza, hogy nagyon konkrétan definiálják az Együtt–PM ideológiai jellegét.
Karácsony Gergely ellenben azt magyarázta, hogy a PM karakteres zöldpárt volt, és a terveik szerint az is marad. Ez a párt pedig álláspontja szerint annyiban más, mint az LMP, hogy egyértelműen baloldali zöldpártként határozza meg magát, míg szerinte Schiffer Andrásék ez utóbbit, a baloldaliságot nem hangoztatják. „Szerintünk a zöldmozgalom összekapcsolható a szociáldemokrácia értékeivel és a tisztességes piacpárti gondolkozással is, ezért ideológiai szempontból is lehetséges az Együtt–PM egyben tartása” – említette Karácsony.
A Fidesz rezsicsökkentési programját például azért utasítja el a szövetség, mert szerintük szociáldemokrata szemmel igazságtalan, mivel a gazdagokat nagyobb összeggel segíti, mint a szegényeket; környezetvédelmi szempontból káros, mert nem támogatja a zöldenergia elterjedését; míg a piacpárti kritika azért jogos a rezsicsökkentés jelenlegi formájával szemben, mert a durva állami beavatkozás torzítja a piaci folyamatokat.
Kirúgják-e a Szolidaritást?
2014. 06. 20. (XVIII/25)
