Az indiai Apollo Tyres 2008 januárjában jelentette be, hogy Gyöngyöst választotta első tengerentúli, zöldmezős beruházása, egy 200 millió euróból megépülő és közel ezer közvetlen, új munkahelyet teremtő gumiabroncsgyár helyszínéül. A vállalat megalapította magyarországi leányvállalatát, információs irodát nyitott az akkor még szocialista vezetésű Gyöngyösön, és megindította a beruházás engedélyezési eljárásait.
A gyárból végül nem lett semmi, aminek a közemlékezet szerint a helyi Fidesz akciója volt a legfőbb oka. Az akkor országosan és helyben is ellenzékben lévő párt gyöngyösi szervezete népszavazást kezdeményezett a beruházásról, mert állításuk szerint a projekt nem volt megfelelően előkészített, és a környezetszennyezéstől is féltették a várost. Az Apollo tudatta, hogy a fideszes „szakmai aggályok” köszönő viszonyban sincsenek a gyár technológiájával, ám nem várta meg a referendum kiírását: fogta magát, összecsomagolt és odébbállt. Hollandiában fektetett be, úgy tűnik, ott senki nem félt környezetszennyezéstől. A gyöngyösi szocialisták azóta is csapásként értékelik a gyár elüldözését. Számításaik szerint már két éve termelhetne az Apollo, ami milliárdos adóbevételt és a beszállítókkal és más kapcsolódó cégekkel együtt akár háromezer munkahelyet jelenthetne a városnak. És éppen ezért vannak most óvatos csendben: az Apollo ugyanis várhatóan visszatér Magyarországra, jó eséllyel a Mátraaljára, de még az is lehet, hogy konkrétan Gyöngyösre. És ez jelenleg többet ér, mint hogy elővegyék a hat évvel ezelőtti történetet, és esetleg megint elijesszék a befektetőt.
Bár hivatalos információk nincsenek, annyi tudható, hogy az Apollo most 500 millió dollár értékben fektet be egy új gumigyár építésébe, és a Szlovákia–Magyarország versenyben mi állunk nyerésre. A beruházás helyszíneként szóba került Dombóvár és Gyöngyöshalász is. Utóbbi esélyességére utal az az április végi kormányrendelet, ami beruházási célterületté nyilvánította a település külterületét. A gyöngyösi szocialisták annak is örülnének, ha Gyöngyöshalászon valósulna meg a beruházás, mert a település közelsége miatt Gyöngyös még így is jól járna – bár nyilván nem annyira jól, mintha az iparűzési adót is ő kapná.
Gyöngyöshalászon viszont nem aratott egyöntetű sikert az Apollo várható érkezése. Ennek azonban nem környezetvédelmi okai vannak, hanem az, hogy több jel szerint is egy magáncég húzhatna hasznot a projektből. A gyárnak jelentős nagyságú, 100-110 hektár külterületre van szüksége. A hírek szerint a területet a Halász Invest nevű cég adta volna el a gyárnak. A Halász Investben az önkormányzat 30 százalékos kisebbségi tulajdonos, míg a többségi, 70 százalékos tulajdonos egy magánszemély. Aki történetesen a cég ügyvezetőjének a veje. Az ügyvezető viszont a polgármester munkatársa, az önkormányzat pénzügyi bizottságának a tagja. Mindez a cégbírósági adatokból is kiviláglik, nem is cáfolta senki. A szóbeszéd szerint ugyanakkor az ügyvezető másik lánya közeli viszonyt ápol a Fidesz egyik erős emberével, aki nem mellesleg parlamenti képviselő is. Az okosság pedig ott van – mondják az ügyletet erősen ellenző helyi forrásaink –, hogy a Halász Invest kisebbségi tulajdonosa az önkormányzat kisajátítási joga révén 770 ezer forintért jut földhöz hektáronként, miközben az ipari parkká átminősített terület már 20-30 milliót kóstál, hektáronként, természetesen. Ami 100 hektárral számolva úgy néz ki, hogy megveszik 77 millióért, majd eladják az Apollónak 2-3 milliárdért, állították helyi informátoraink.
(Az olcsón vett földterületre persze költeni kell az eladás előtt: például be kell vezetni a közműveket, ami önmagában is sok száz milliós tétel lehet, de ezzel együtt így is jó üzletről van szó.) A földmutyigyanús történetről elsőként az atv.hu számolt be.
A cikket valaki kinyomtatta és sokszorosította, így hamar elterjedt az internetet nem használó lakosság körében is, és eléggé megbolygatta a helyi közéletet. A Hetek Gyöngyöshalászról származó értesülései szerint a legutóbbi önkormányzati ülésen parázs vita alakult ki, és végül a Halász Invest ügyvezetője szóban felajánlotta a lemondását. Ráadásul állítólag a földhivatal is kifogással élt, így a település belső ellenzéke most egyfajta győzelemként éli meg a fordulatot. Mert magát a befektetést ők sem ellenzik. Mint ahogyan az a Tatár László sem, aki 2008-ban a gyöngyösi Fidesz frakcióvezetőjeként az egyik fő ellenlábasa volt a gumigyár letelepedésének. Akkor többek között arra hivatkoztak az ellenzékben lévő fideszesek, hogy a gyár veszélyezteti a gyöngyösi vízbázist. Úgy tűnik, mára megváltozott valami, ugyanis Tatár László a Hetek megkeresésére azt mondta: teljes mértékben támogatják az Apollo letelepedését, fel sem merült, hogy népszavazást kezdeményezzenek, és még az is lehet, hogy nem Gyöngyöshalászra, hanem Gyöngyösre megy a gyár.
És hogy mi változott 2008 óta? Valószínűleg nem a vízbázis. A gyökeres fordulat oka inkább az lehet, hogy a Fidesz-kormány is támogatja a külföldi befektetőt, ráadásul Tatár László indul ősszel a párt színeiben Gyöngyös polgármesteri címéért. Arra a kérdésünkre, hogy érez-e bármilyen ellentmondást a gumigyár letelepítésével kapcsolatos 2008-as, illetve a jelenlegi álláspontja miatt, Tatár elmondta: nem. Azért nem érez, mert megváltozott a helyzet, és bár látszólag minden ugyanaz, ez mégsincs így. Politikai ellenfelei, illetve a Hetek által megkérdezett helyiek szerint természetesen ordító az ellentmondás. Úgy tudjuk, ennek ellenére a gyöngyösi szocialisták egyelőre kivárnak, és csak a szerződés megkötése után, az őszi választás hajrájában hozhatják elő az Apollo 2008-as eltérítését.
2014. 06. 27. (XVIII/26)
