Kövér László házelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy csaknem nyolcvan év szünet után Tisza-szobor avatására kerül sor a Kossuth téren, amelyhez házelnökként meghívhatja valamennyi képviselőtársát. Felidézte az 1934-es avatóünnepséget, amelyre Tisza István mártírhalála után tizenhat évvel került sor. Arról nem esett szó, hogy az a Horthy-éra azon időszakában történt, amikor Magyarország köztereit elborították a konzervatív politikusok és történelmi szereplők szobrai. A Tisza István-féle szoborcsoportot egyébként Gömbös Gyula miniszterelnök köszöntő szavaival helyezték el a Kossuth téren. Aztán ’45-ben ledöntötték, darabjait széthordták az ország különböző pontjaira.
Az ezredfordulós ünnepségsorozat részeként Orbán Viktor kormányfő 2000. október 31-én a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kara előtti téren leplezett le egy Tisza-szobrot, amelyet még Klebelsberg Kunó avatott fel 1926-ban. Kommentárként annyit fűzött hozzá, hogy a „történelmi elégtétel az elsők között jár ki” elődjének, aki az „utolsó nagyvadak egyike volt”, és utána már csak „Károlyik és Kun Bélák jöttek”. Az igazi politikai rehabilitációra azonban idén pünkösd hétfőig kellett várnia a dualizmus miniszterelnökének, amikor is a nevével fémjelzett szoborkompozíciót Károlyi Mihály szobrának korábbi helyére állították a Kossuth tér egyik sarkába.
Az avatóünnepségen Orbán Viktor direkt párhuzamot vont saját kormányzása és Tiszáé, illetve a mostani és az akkori baloldal közé. Mint mondta: a szobor újraállítása „egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”, továbbá „felívelő és lelkesítő korszak következhet” a „darabjaira hullott liberális korszak után”. Kiemelte, hogy egy munkapárti kormánynak nem kell feltétlenül szocialistának lennie, és nem szabad hagyni, hogy a liberálisok avíttnak állítsák be a „nemzetekre alapozott politikát”. A nemzeti lobogóval letakart szobor leleplezése után Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot. Hogy a korábban megcélzott bethleni irányból miért Tisza felé tért el a kormányfő, arra talán a sorsukban és karakterükben fellelhető közös vonások adhatnak választ.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2014. 06. 13. (XVIII/24)
