Tavaly ilyenkor a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása ellen tüntettek pedagógusnapon, míg idén elmaradt a tüntetés, és helyette megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK). A szakmai kamarákhoz hasonló szerv létrehozását a kormány a köznevelési törvényben írta elő, amelynek minden KLIK-es iskola pedagógusa a fenntartóváltással automatikusan a tagjává vált. A szombati alakuló küldöttgyűlésről viszont nem sokat lehet tudni, mivel oda csak az illetékes küldöttek voltak hivatalosak. Az NPK a honlapján tudatja, hogy megválasztották az elnökséget, az etikai, valamint a felügyelőbizottságot, és a megyei megbízottakat. Az NPK elnöke Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója lett, akiről annyi ismert, hogy tanítványai körében nagy népszerűségnek örvendő pedagógus.
A közgyűlésen eredetileg az NPK alapszabályát és az etikai kódexét is elfogadták volna, ám ezek a lényegi kérdések mégsem kerültek terítékre. Korábbi hírek szerint az etikai kódex a lojalitásmérés fő eszköze lehet. Úgy tudni, alapszabály-tervezet már létezik, de az nem nyilvános a „kényszertagság”, azaz a pedagógustársadalom számára sem. Pedig Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke úgy tudja, hogy olyan „veszélyes” passzus is szerepel benne, miszerint a küldöttgyűlés és az elnökség hatásköre egy az egyben áttestálható az elnökre, azaz szükség esetén az egyszemélyi vezetés is biztosított.
A küldötti posztokra amúgy 380 pedagógus jelentkezett, akik közül a kollégák online szavazás útján választották ki a 125 küldöttet. Kőrösiné dr. Merkl Hilda, az NPK Előkészítő Bizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a szavazásban a 150 ezer pedagógus egytizede, 15 ezer 542 fő vett részt, de hogy kire hány voks érkezett, nem rögzítették. A legtöbb támogatást kapott jelölteket a létszámkeret erejéig sorsolták be a közgyűlésbe. Kőrösiné sajátos érvelése szerint nem volt értelme összehasonlítani a szavazatok számát, mert a Pedagógus Kar olyan „alulról építkező szervezet, amelyben fontos, hogy az ország minden területéről és minden intézménytípusából legyen képviselő”. Mivel Budapesten nagyságrendekkel több pedagógus dolgozik, mint mondjuk Nógrád megyében, ha a „teljes létszámarányossághoz” ragaszkodnak, akkor rendkívül felülreprezentáltak lettek volna a fővárosi tanárok, ezért „kiegyenlítették” az arányokat.
Galló Istvánné talányosnak tartja, hogy sorsolás útján miként biztosítható, hogy minden iskolatípusnak legyen képviselete. Szerinte valójában itt egy direkt beavatkozás történt, amellyel eldöntötték, hogy a 380 főből kik legyenek a küldöttek, tehát a grémium aligha tükrözi a pedagógustársadalom valódi akaratát.
Balog Zoltán szakminiszter az NPK küldöttgyűlésén köszöntőjében azt kérte a kartól, hogy mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra, és legyen érdemi tárgyalópartner, vonjon be minél több pedagógust a munkába. Balog célként fogalmazta meg, hogy javuljon az oktatás színvonala. Kőrösinéhez hasonlóan ő is hangsúlyozta a köztestület „legitimitását és függetlenségét”, mondván: a tárca nem szeretné befolyásolni, ami a karnál történik, és nem gondolják, hogy mindig nekik van igazuk. Minden vélemény számít nekik, szakmai koncepciókat, vitákat várnak, viszont Balog Zoltán célzott arra is, hogy remélhetőleg mindenki szerint jó az irány, és csak a finomhangolás van hátra.
Czunyiné Bertalan Judit, az új köznevelési államtitkár külön örömnek nevezte, hogy a történelmi egyházak nyitottak a karral való stratégiai partnerségre. A református és az evangélikus egyház már írásban is kifejezte ebbéli szándékát. Mendrey László, a (PSZ) elnöke ezt úgy kommentálta, hogy ha az egyházi iskoláknak nem kötelező a belépés az NPK-ba, de mégis belépnek, akkor – ha például elégedetlenek annak működésével – feltételezhetően ki is léphetnek onnan, miközben ilyen joggal a KLIK-es iskolák pedagógusai nem rendelkeznek.
Horváth Péter, az NPK elnöke több alkalommal is kifejtette: a többi szakszervezettel jó viszonyra törekszenek, és úgy akarnak dolgozni, hogy a tagok ne kötelezettségnek érezzék a belépést az NPK-ba. Szerinte a szakszervezetek érdekképviseletek, míg az NPK egy szakmai szervezet. A kötelező tagságban nem lát problémát, mivel eddig nem volt olyan szervezet, mely összefogta volna a pedagógusok „szakmaiságát”. „Tegnap írásban gratuláltam Horváth Péternek a kinevezéséhez, s egyben meghívtam őt a PDSZ legközelebbi elnökségi ülésére, hogy az együttműködésről is beszélhessünk” – tájékoztatott Mendrey László. Szerinte az NPK a politika akaratából létezik, tehát nem legitim szervezet. Szerinte egy szervezet legitimitását az aktív önkéntes tagsága adja, és egyeztetés nélkül egyetlen szervezet sem tükrözheti a többség véleményét.
Balog Zoltán azt is kijelentette, hogy a gyereknevelés elsődleges terepe a család, és a kormány ezt a szerepet kívánja kiegészíteni, amiben az NKP-nek nagyon komoly szerepet szán. Ez felfogható úgy is, hogy a családi nevelésbe besegít az állam, és nem a családot vonják be az iskolai nevelésbe. „Azt látni, hogy a kormányzati felfogás egy piros vonalat húz az iskola elé, hogy a család oda be ne tegye a lábát. A gyereknevelés az iskola dolga, legyen bent a tanuló 8-tól 4-ig, a szülőnek pedig az a dolga, hogy otthon az állam által megfogalmazott értékeket érvényesítse. Ez nagyon rossz történelmi időket idéz” – fogalmazott Mendrey.
2014. 06. 20. (XVIII/25)
