A bankok, az adósok, és a kormány is tűkön ülve várta, hogyan dönt az országban minden negyedik embert közvetlenül vagy közvetve érintő devizahitelesek ügyében a Kúria polgári kollégiuma. De csak a kormányzatnak nem kellett csalatkoznia, mivel a jogegységi határozat helyzetbe hozta az önkormányzati választások előtt.
A testület döntése három területen egységesíti a bíróságok ítélkezési gyakorlatát azokban a perekben, amelyeknek tárgya deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés. Kimondja egyfelől, hogy az árfolyamrés (a hitel folyósításakor meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása) tisztességtelen, mivel nem nyújtottak érte szolgáltatást, ráadásul gazdasági indoka a fogyasztó számára nem érthető. Helyette a jövőben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni és az indokolatlan költséget vissza kell téríteni a hiteleseknek.
Ennek nagyságrendjéről Galcsikné Erdősi Éva annyit mondott a Heteknek, hogy egy 2008 tavaszán felvett, 5 millió forintos hitel esetében az árfolyam-rés havi szinten körülbelül három svájci frankot fog jelenteni a törlesztőrészletben. A hitelkárosultak napi ügyeire rálátó szakértő szerint: akinek ettől meg tud oldódni a devizahitel-problémája, annak nem is volt soha. Ezt ismerte el Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is, amikor a döntést bejelentő sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az adósok terheinek csupán 1-2 százaléka származik árfolyamrésből. Gerő Tamás ügyvéd annyit tesz hozzá, hogy mostantól a folyamatban lévő és a későbbiekben megindított perekben a bírónak fel kell hívnia az ügyfelek figyelmét erre a körülményre, a kormányra pedig az a feladat hárul, hogy jogszabályban mondja ki: a fogyasztási hitelek adósain túl kikre érvényes még ez a fajta szerződési tisztességtelenség.
2014. 06. 20. (XVIII/25)
