A Közgép árbevétele 2007-ben még 12 milliárd forint körül járt, ami 2012-re már 85 milliárd fölé szaladt, így ez a cég lett pár év alatt az egyik meghatározó építőipari óriás a magyar piacon. A magyar építőiparban egyébként még osztrák, német, olasz és francia cégek is jelen vannak. Erre az iparágra az a jellemző, hogy csak nagy tőkével lehet beszállni, mert a nagyon komoly alvállalkozói rendszerben működő építések finanszírozása rendkívül kockázatos. Jellemzően a cégek (például a Közgép, Strabag, Colas és Swietelsky) központjai működtetnek egy információs anyacéget, ahol mérnökök, logisztikusok és gazdasági menedzserek irányítják az út- és hídépítéseket, de nagyon sok, részmunkákra specializálódott alvállalkozó végzi a kivitelezés nagy részét. Emiatt az iparág nyereségessége 3 százalék körüli, de mivel százmilliárdokban mérhető az ága-zat forgalma, ezért ez a 3 százalék is jelentős összeget takar.
A 444.hu értesülése szerint a nettó árbevételből számított 15 százalékos különadót kell megfizetni minden cégnek, amely az elmúlt hét évben 100 millió forint feletti útépítési megbízást nyert az államtól. Az adót a portál információi szerint 2007. január 1. és 2014. december 31. között elnyert közbeszerzések után kell megfizetni. A tervezet szerint a törvény általános indoklásában ez olvasható: „A közutak, köztük különösen az
autópályák, autóutak – költségvetési és uniós forrásból finanszírozott – építésére vonatkozó közbeszerzési pályázatokat immáron évek óta néhány, jelentős piaci és tőkeerővel rendelkező társaság nyerte el. Helyzetüknél fogva az útépítések részpiacán komoly előnyben vannak, a piac oligopol jellege miatt az optimális és tisztességes nyereséghez képest extraprofitra tesznek szert.”
Ezen előterjesztés alapján például a Közgépnek 20 és 30 milliárd forint közötti adót kellene befizetnie, de más cégeknek is 10-20 milliárd forintos adóterhet jelentene ez az új adó. Ráadásul, mivel 3 százalék a nyereségesség az építőiparban, ez azt jelenti, hogy ezen cégeknek a tőkéjükből is „elvenne” az állam, ami hasonló a devizahiteles végtörlesztéshez, amikor az állami szabályozás következtében a bankok tőkéjéből is fedezni kellett a kifizetéseket.
Lapzártánkkor nem tudtuk kideríteni, hogy valóban létezik-e ez a tervezet. Két fideszes forrásunk eltérően informált erről minket. Az egyikük kizártnak tartotta a tervezet létezését, sőt, átverésnek tartotta a hírt, míg a másik politikus „roppant érdekesnek” nevezte a 444 értesülését, de többszöri egyértelmű próbálkozásunkra sem cáfolta, hogy létezne egy ilyen kormányzati ötlet. A Kormány-szóvivői Iroda viszont nem kívánta kommentálni az értesülést arra hivatkozva, hogy újságírói találgatásokra nem szoktak reagálni.
Egy nagy építőipari cég menedzsmentjében dolgozó forrásunk azonban hitelesnek tartja a hírt, mert az üzleti életben elterjedt vélekedés, hogy „háború dúl a Fidesz gazdasági holdudvarában”, és ez az előterjesztés egybecseng azokkal a feltételezésekkel, miszerint a Fidesz vezérkara kisebbíteni kívánja Simicska Lajos szerepét a magyar gazdaságban és a párt holdudvarában. A Közgép pedig kárvallottja lenne ennek az előterjesztésnek, a cég elmúlt évekbeli elképesztő növekedését és befolyásának erősödését megtörné a különadó bevezetése. (Múlt héten ezekről az elméletekről a Hetek is beszámolt, a cikkünk címe a Rózsák háborúja volt – a szerk.)
Forrásunk arról beszélt a Heteknek, hogy nehéz helyzetben vannak a különadóval megfenyegetett építőipari cégek, mivel az autópálya-, út- és hídépítések egyetlen megrendelője a politikai hatalom által irányított állam. Tehát ha élesen tiltakoznak, és kampányt szerveznek az előterjesztés ellen, akkor a jövőbeni megrendeléseiket lehetetlenítenék el, hisz csak a Fidesz-kormánytól és a többnyire Fidesz vezette önkormányzatoktól kaphatnak megrendeléseket. „Az ágazatban 3, legfeljebb 4 százalékos haszonkulcs jön össze, erre inkorrekt azt mondani, hogy extraprofit” – vélekedett a forrásunk, akinek elmondása szerint az építőcégek vezetői felháborodtak az őket érintő „igaztalan” különadó ötletén.
Testőrökkel jár az RTL-vezér
2014. 07. 11. (XVIII/28)
