Az új parlamenti ciklusban az egyházakkal kapcsolatos ügyek a Rubovszky György (KDNP) elnökletével ülésező igazságügyi bizottsághoz kerültek. Ez a testület örökölte meg a megszüntetett emberi jogi bizottságtól annak a tíz kisegyháznak a februári (!) kérelmét, akikkel a választási kampány hajrájában már nem akartak bajlódni. A május 12-én indult elismerési eljárásban a törvény konkrétan meghatározza, hogy melyik objektív feltételt kinek kell vizsgálnia. A miniszterre, esetünkben Balog Zoltánra hárult annak igazolása, hogy az aspiránsok működése elsődlegesen vallási tevékenység-e; van-e rítusuk és hitvallásuk; rendelkeznek-e százéves nemzetközi jelenléttel vagy húszéves hazaival, plusz a lakosság 0,1 százalékát elérő taglétszámmal.
Eddig nem is hibádzott semmi, a miniszter határozata valamennyi szervezetre vonatkozóan pozitív volt. Ezt követően a bizottság kikérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét az esetleges kockázatok tekintetében, itt is minden stimmelt. Miután a Rubovszky vezette, kormánypárti többségű grémium megállapította, hogy a kérelmező felekezetek tevékenysége és tanai sem sérelmesek senkire, már csak egy – sokak által gumiparagrafusnak tartott – feltételnek kellett megfelelni. És itt mind a tíz versenyző elvérzett, amely intő jel lehet valamennyi vallási közösségnek, amelyik még egyházi státusz után vágyakozik.
A bizottság mostani döntése azért javasolja az országgyűlésnek, hogy ne ismerje el hazánkban bevett egyházaknak a kérelmezőket, mert azok megítélésük szerint nem tudták meggyőzően bizonyítani a „közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékukat” és annak „társadalmilag hasznos, hosszú távú fenntartására való képességüket”. És hogy kivel kellett volna együttműködni? Maga a törvény mondja ki: a kormánnyal. Bizottsági forrásunk elmondása szerint a társadalmi jelenlét és hasznosság vonatkozásában az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a fenntartott intézmények számát vették figyelembe, melyek – a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget leszámítva – senkinél sem voltak meggyőzőek.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »