A kormány látványos rendezvények keretében ünnepelte azt, hogy 25 éve Magyarország történelmi tettet hajtott végre. 1989 augusztusában ugyanis hazánk több tízezer keletnémetről gondoskodott, és a vasfüggöny felnyitásával számtalan barátot szerzett Nyugaton. Ma viszont nem telik el úgy nap, hogy valamelyik nyugati világlapban ne jelenjen meg kritikus írás, vagy aggódó nyilatkozat Magyarország jelenlegi közéleti viszonyai kapcsán. Az olykor egészen brutális hangvételű kritikák, mint például a Washington Post szerkesztőségi cikke, melyben azt fejtegették, hogy banditák vezetik Magyarországot, felveti a kérdést, hogy elvesztettük-e a barátainkat.
Az új keletű kritikus nyilatkozatoknak két ügy az eredője: Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde, melyben az illiberális államszervezési elvet propagálta, s amelyet többen úgy értelmeztek, hogy a miniszterelnök bejelentette, nem híve a liberális demokráciának. Nyugaton viszont csak ezzel a modellel találkozhatunk, ezért ezt a nyilatkozatot Orbán Viktor kritikusai – kissé eltúlozva – úgy értelmezték, hogy valójában a demokráciával és a Nyugattal kíván szakítani Magyarország. A másik vitatott kérdés az Oroszország-ellenes szankciók megítélése, aminek kapcsán a miniszterelnök szintén kritikát fogalmazott meg, mely szerint ezekkel Európa lábon lőtte magát.
Az „illiberális állam” kifejezés egyébként a Fidesz politikusai között is – igaz, még véletlenül sem nyilvános – nemtetszést váltott ki. Egy kormánypárti politikus azt magyarázta nekünk, hogy – a provokációra, az állóvíz felkavarására mindig kapható, rebellis Orbán Viktor – hibát követett el, amikor egy olyan kifejezést használt, ami félreérthető. Forrásunk azt magyarázta, hogy nem véletlenül korrigált utána a miniszterelnök későbbi beszédeiben, így például Sopronpusztán, a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, amikor is azt fejtegette, hogy a magyarság szabadságharcos nép, amely csak a szabadság rendjében érzi magát jól. (Az angolszász kultúrkörben a szabadság rendje és a liberalizmus összefüggő gondolat – szerk.) Most hétfőn pedig a külképviselet-vezetői értekezletén egy gondolatsor mellékvágányaként elismerte, hogy az illiberális kifejezés félreérthető. Az értekezlet sajátossága, hogy a magyar külpolitika irányításában változás történt, az atlantistáknak tartott Martonyi János miniszter és Németh Zsolt államtitkár helyére Navracsics Tibor és Szijjártó Péter került. (A magyar közéleti várakozások szerint Navracsics Tibort jelöli a magyar kormány uniós biztosnak, és Szijjártó Péter lesz majd a miniszter.)
2014. 08. 29. (XVIII/35)
