Mint arról korábban beszámoltunk, a Mazsihisz és a kormány kapcsolatában vitatéma volt a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékműve, a Józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó Sorsok Háza, valamint Szakály Sándornak, az állami Veritas Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkijjal kapcsolatos megjegyzése.
A Mazsihisz közgyűlése februárban döntött arról, hogy addig nem vesznek részt a holokauszt emlékév kormányzati programjain, amíg az előbbi ügyekben a kormány nem akceptálja a szervezet kéréseit. Így például azt, hogy állítsák le a Szabadság téri emlékmű felállítását, mert annak szimbolikája szerintük hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához, miként a Sorsok Háza-projektet is állítsa le a miniszterelnök, mert az új intézmény – idézzük a közgyűlési határozatot –„történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel”. Nem mellesleg pedig azt kérték, hogy alkalmatlanság miatt mentsék fel Szakály Sándort. A kormány nem tett eleget a Mazsihisz kérésének, ezért a „Holokauszt 2014” központi emlékprogram a legnagyobb zsidó szervezet nélkül zajlott eddig ebben az évben.
Éppen ezért keltett feltűnést, hogy Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter váratlanul a testület összehívását kezdeményezte szeptemberre, amihez levélben kérte Heisler András, a Mazsihisz elnökének együttműködését.
A miniszter – a kormány honlapjára feltett rövid közlemény szerint – levelében megerősítette, hogy a kormány stratégiai jelentőségűnek tartja a magyarországi zsidó közösségekkel való együttműködést, ugyanakkor ezt az elmúlt időszakban számos kérdés megnehezítette. Több esetben maguk a zsidó közösségek kérdőjelezték meg a nevükben véleményt formálók képviseleti jogosultságát. Lázár János levelében kifejtette, hogy áttekintve és lezárva a mögöttünk hagyott időszakot, fontos, hogy a kormány és a zsidó közösségek közösen határozzák meg a következő időszak főbb prioritásait annak érdekében, hogy a közösen megvalósított és tervezett programokat minden érintett magáénak érezhesse.
A Népszabadságnak kormányközeli források azt mondták, a Sorsok Háza-projekt folytatása minden bizonnyal napirenden lesz. Volt, aki úgy tájékoztatta a napilapot, hogy a kerekasztal összehívásával vélhetően enyhíteni szeretnék Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének negatív hatásait is.
A héten a Mazsihisz viszontválaszt írt Lázár Jánosnak, melyben kifejezik, hogy partnerek kívánnak lenni az együttműködésben, de – idézzük: „a Holokauszt Emlékév számos megrendítő megemlékezése ellenére az elmúlt háromnegyed év konfliktusai mindnyájunknak mély csalódást okoztak. Nem tett jót a kormány és a Mazsihisz között több mint fél éve szünetelő érdemi kapcsolat hiánya sem”.
A levélben kitértek arra, hogy a kerek-asztal lehető leghatékonyabb lebonyolítása érdekében a Mazsihisz előzetesen „közösségi pilpul”-ra, alapos közösségi vitára hívja a zsidó szervezetek képviselőit. Emiatt arra kérik Lázár Jánost, hogy küldje meg a kerekasztalra meghívott szervezetek és személyek névsorát, valamint a tervezett napirendet. A Mazsihisz szerint azért lenne ez hatékony, mert a kerekasztalt megelőző belső tisztázás segítené a program eredményességét, és a miniszter levelében említett képviseleti jogokra vonatkozó aggályokat már az ülés előtt el tudnák oszlatni.
Heisler András, a szervezet elnöke arra a kérdésünkre, hogy a napirend előzetes ismertetésétől teszik-e függővé a kerekasztalon való részvételüket, azt válaszolta: el sem tudja képzelni, hogy a kormány nem közli előzetesen, hogy milyen témákban szeretne konzultálni a zsidó szervezetekkel, így a Mazsihisszel. Heisler éppen ezért nem értékelte levelük erről szóló részét feltételszabásnak, hanem inkább az együttműködési készségük jelének.
A Mazsihisz elnöke egyébként örülne annak, ha a kormány az általuk vitatott kérdésekben változtatna az álláspontján, de ilyen szándékról nem kaptak tájékoztatást, ezért továbbra sem akarják a nevüket adni a kormány holokauszt emlékévvel kapcsolatos programjához, sem a Sorsok Házához. Egyébiránt a rendezvényektől való távolmaradást meghozó közgyűlési határozat érvényben van, nem is tehetnének másként.
Arra a kérdésünkre, hogy a több milliárdos józsefvárosi projekt nemzetközi elfogadtatásához szükséges-e a Mazsihisz támogatása, Heisler azt válaszolta: mind a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, mind a washingtoni holokauszt emlékmúzeum alapvetőnek tartja a helyi zsidó közösség szempontjainak figyelembevételét, e nélkül bizonyára elmarad az új magyar intézmény autentikus holokauszt-emlékintézménynek történő elfogadása.
„A jelenlegi állapot szerint a Sorsok Háza-projekt a világon egyedül-álló módon úgy jön létre, hogy a helyi zsidó közösséget nem vonták be annak létrehozásába. Ez botrányos helyzet” – fogalmazott az elnök, aki hosszasan kifejtette, hogy információi szerint építészeti szempontból rendkívül attraktív lesz a Sorsok Háza, a kiállítás is színesnek és interaktívnak ígérkezik, de a tartalmáról semmit sem tudnak, arról érdemi tájékoztatást nem kaptak, és a Mazsihisz együttműködési javaslatait sem vették figyelembe.
Kitüntetik Kertész Imrét
Kitünteti a kormány Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas írót augusztus 20-án, méghozzá a Magyar Szent István Renddel. A hír, amely normális esetben nem feltétlenül kellene, hogy politikai felhangot kapjon, könnyen a holokauszt emlékév botránysorozatának újabb epizódjává válhat. A hírt nyilvánosan kommentálók főként jobboldali vagy szélsőjobboldali orgánumok, illetve személyek voltak, akik jobbára keresetlen szavakkal ellenezték Kertész Imre kitüntetését mondván: a magyarságot külföldön sokat bíráló írót milyen alapon tünteti ki a kormány. Mint emlékezetes, az író munkásságáért 2002-ben elnyerte a Nobel-díjat, ami szégyenletes felháborodást keltett Magyarországon, s ezután Kertész Imre a német médiában a hazai antiszemitizmusról és a feldolgozatlan múltról értekezett.
2014. 08. 21. (XVIII/34)
