Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) még április elején kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő 17 vallási közösség gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is az úgynevezett bizniszegyházak kiszűrésére – mondták a bírák. Az ítélet szerint a magyar állam megsértette a vallási ügyekben való semlegesség elvét; diszkriminatív szabályozási környezetet teremtett mind az egyházak fűnyíróelvszerű jogfosztásával, mind pedig az állami források elosztásának módjával és a politikailag befolyásolt újbóli regisztrációs eljárás kötelezettségével. Mindezért a döntés jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül a magyar államnak nagy összegű kártérítést kell kifizetnie, amelynek mértékéről a feleknek kell megállapodniuk.
Noha teljesen nyilvánvaló volt, hogy ez a meccs már elment, Magyarország a nemzetközi bíróság Nagykamarájához fordult az elsőfokú ítélet miatt. Az esélyek érzékeltetése kedvéért említsük meg, hogy ilyen eljárásra sok ezer magyar ügyből eddig kétszer került sor, és akkor sem kérelemre.
A statisztika nem hazudott: a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő legfőbb grémium nem is foglalkozott a beadvánnyal (hangsúlyozottan nem fellebbezéssel!), így az ítélet a múlt héten jogerőre emelkedett.
2014. 09. 19. (XVIII/38)
