Azt, hogy e két, több ezer milliárd összértékű projekt miatt is érik kritikák Magyarországot, maga Orbán Viktor miniszterelnök ismerte el, aki Münchenben beszélt arról, hogy ezen ügyek miatt tartja a kormányát nyomás alatt az Egyesült Államok. A kormányfő arról is szólt, hogy Ausztria is aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, így „a Magyarországon keresztülhaladó cső Ausztriában fog végződni”, és éppen ezért „éljen az osztrák–magyar energiamonarchia”. Nyilván arra célzott ezzel Orbán Viktor, hogy Ausztria is „tettestársunk”.
A magyar miniszterelnök emellett sokat beszélt arról, hogy a magyar kormány számára Németország jelenti az iránymutatást például oroszkérdésben, mivel Berlin is óvatos a Moszkva elleni szankciók területén. A fideszes politikusok és tanácsadóik pedig terítik azt az információt, miszerint Németország valamiféle engedélyével járhat Magyarország külön „energiapolitikai” utat, hogy később a német ipar számára olcsó energiát biztosítsunk, illetve tereljük el a figyelmet arról, hogy Berlin külön alkut kötött Moszkvában egy északi gázvezeték megépítéséről. (A Balti-tengeren át vezetett, Északi Áramlaton részben megoldották az orosz gáz Németországba való eljuttatását. Az előző kancellár, a szociáldemokrata Gerhard Schröder a Gazprom felügyelőbizottságának volt tagja – a szerk.)
Az való igaz, hogy elsősorban az Amerika-barát orgánumok írnak nagyon kritikusan Magyarország energiapolitikai manővereiről. A Foreign Policy egyenesen azt állította a cikkének címében és felvezetőjében, hogy a NATO-tagállam Magyarország közeledik és segítséget nyújt Putyinnak, akit diktátornak minősítenek, hogy gázvezetékükkel (a Déli Áramlattal) elérje Európa szívét, és egyfajta energiafegyverrel sakkban tartsa azt. Ez a cikk kitér a Paksi Atomerőmű bővítésére, és mindkét beruházás kapcsán megemlíti, hogy a döntésben az is tényező lehetett, hogy egyes üzleti körök személyes hasznot húzhatnak a beruházásból. A visszafogottabb EurActiv pedig azt emelte ki, hogy Magyarország minapi segítsége (múlt héten fogadott el az Országgyűlés egy Gazprom-barátnak tartott törvénymódosítást) az oroszoknak azért lényeges, mert az Európai Bizottság versenyjogi irányelvekre hivatkozva arra szeretné rávenni Moszkvát, hogy a gázvezeték és a termelés ne legyen egy kézben. Magyarország azonban olyan jellegű támogatást nyújtott Moszkvának, amely kijátssza ezt a versenyjogi tiltást. Az EurActiv írásából az derül ki, hogy Brüsszel jogi eszközökkel próbálhatja Magyarországot jó útra téríteni.
2014. 11. 14. (XVIII/46)
