„Az egész politikai rendszer belülről züllik, és velejéig korrupt, azok a pártok, akik ebben részt vettek, azoknak nincs helyük. Az új nemzedéknek most jött el a rendszerváltás. Nem egy kormányt temetünk, hanem egy rendszert, az egész elmúlt huszonöt évet, amely szégyent hozott az országra” – kiáltotta hétfőn a Parlament előtt Nemes Balázs, a rendezvény egyik szervezője. Ez a mondata megosztotta a hagyományos balliberális elitet, például Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke egy tévéműsorban ki is kelt ez ellen, mert részben egy kalap alá vette őket – az elmúlt 25 év politikusait – a Fidesz jelenlegi politikai garnitúrájával. Másnap Nemes pontosított: a Fideszt minőségileg roszszabnak ítélte, mint a 2010 előtti politikai garnitúrát, de kritikája több elemét az MSZP és az SZDSZ politikai teljesítményével szemben továbbra is fenntartotta.
A kritikai megjegyzések ellenére egyébként több rendszerváltó politikus – így Demszky Gábor, Béki Gabriella vagy Mécs Imre is – pozitívan beszélnek a tüntetésekről, noha azok szervezésében nem vesznek részt, legfeljebb ellátogatnak ezekre a rendezvényekre. Ők az 1988-as nagy tüntetéssorozathoz szeretik hasonlítani a folyamatokat, amikor még nem lehetett tudni, hogy a Kádár-rendszer milyen módon és formában fog megbukni, és azt sem lehetett tudni, hogy kik lesznek az új rendszer vezetői, de tömegek mentek az utcára. Az ellenzéki szereplőket akkor szinte senki sem ismerte, nem volt szervezett ellenzék: kis csoportok és körök voltak, és egy Kádár-rezsimmel szemben álló közhangulat.
A tüntetések mostani szereplői nem szoktak ezzel az analógiával élni, annak ellenére sem, hogy nem is olyan messzi ez az időszak. Másrészt annyiban új helyzet van, hogy létezik hivatalos ellenzék, de a tüntetések szervezőivel való beszélgetésekből úgy tűnik, hogy sem az MSZP, sem a DK, az LMP, de még a PM sem volt képes ehhez a körhöz közelebb férkőzni. Egyebek mellett az MSZP mindössze annyira tudott „rárepülni” a hétfői tüntetésre, hogy a Parlamentben található frakcióirodájukból (amely éppen a tüntetőkre nézett) Kunhalmi Ágnes többször kilógatott egy európai zászlót. Úgy tűnt, hogy politikai értelemben egyedül ő próbált a szocialisták közül „erőlködni” azon, hogy legyen valamiféle kapocs a tüntetők és a pártja között. Más szocialista politikussal való beszélgetésből úgy tűnt, hogy inkább tanácstalanok arra nézve, hogy a tiltakozáshullámot milyen eszközzel lennének képesek „becsatornázni” az MSZP-hez, ha egyáltalán a tüntetők hajlandóak lesznek valamikor az MSZP felé fordulni.