A baloldal helyi vezetői nem örültek a Kész támogatását firtató kérdéseknek, a hét elején még türelmet kértek, hogy megfontolt döntést hozhassanak, és ez annyiban érthető, hogy itt nem most tanulják az ellenzéki együttműködést. Míg az országgyűlési választások előtti hónapokban a közvélemény dermedten nézte, ahogy Bajnai Gordon és Mesterházy Attila látványosan amortizálja az ellenzékiségbe vetett hitet, addig itt szép csendesen megállapodtak, és közös jelölteket indítottak. A szocialista Pál Béla (támogatta a DK, az Együtt, a PM, az MLP) ugyan kikapott Navracsics Tibortól, és a hasonló összefogással induló DK-tag, Katanics Sándor sem lett polgármester, sőt egyetlen önkormányzatiképviselő-jelöltjük sem nyert egyéniben, de sikertelen együttműködésük nem fordult át egymásra mutogatásba. A sors fintora, hogy egy civilt támogatva most talán nyerőesélyesek lehetnek.
2014 november 17-ét többen jelentős dátumnak tekintik a városban. Mintegy négy-ötszáz tüntető ordította ekkor, hogy „Orbán takarodj”, s bár ez a szám az ország más városaihoz képest talán szerény, itt azonban nem tekinthető annak. Néhány nappal korábban, a netadó ellen például csak mintegy harminc diák demonstrált. Veszprém csendes, konszolidált és jólszituált kisváros, ahol a kisebb ellentétek kisebb ellenállást szülnek. A tüntetés azonban rádöbbentette az eddig otthonukban elégedetlenkedőket, hogy nincsenek egyedül, a szervező Kész Zoltán pedig – akinek beszédét Kornis Mihály is méltatta – szinte automatikusan jelölt lett a szemükben.
Az utóbbi napokban azonban egyre nőtt az aggodalom tüntetői körökben, amiért késett a kampányhoz önkénteseket, infrastruktúrát biztosítani tudó pártok bejelentése Kész támogatásáról. Hallani lehetett más potenciális jelöltekről is, miközben egyértelmű volt, Kész szólította meg az elégedetleneket, vele lehet megfricskázni a hatalom kétharmados orrát. Mi történik, ha e pártok kitalálják, hogy egy régi kádert indítanak, mondván, a megváltozott közhangulattal miért ne a saját emberüket futtassák? Az ellenzék megosztottságával borítékolható lenne a kormánypárti győzelem és vele a hatalom továbbemelkedő magabiztossága. Mára azonban a kérdés okafogyottá vált, szinte biztos, hogy Kész Zoltán lesz a demokratikus ellenzékiek Dávidja.
2014. 12. 05. (XVIII/49)
