A párizsi mészárlás kapcsán ötpárti egyeztetés zajlott a hazánkat fenyegető terrorizmus kockázatairól. A megbeszélésen Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője így fogalmazott: sem a sajtó-, sem a szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra. A találkozó után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy törvényjavaslatot készülnek benyújtani bizonyos közösségi szimbólumok és értékek kiemelt védelme érdekében, mivel nemcsak az egyént, hanem egy közösséget is megillet a tisztelet. Erről beszélt Rétvári Bence, a KDNP alelnöke is az ATV Egyenes beszéd című műsorában, és rámutatott, hogy bár a közösségek méltósága négy év óta alaptörvényi szinten is védelmet élvez, pártja azt szeretné elérni, hogy a vallási közösségek jogait még komolyabb tisztelet övezze a társadalomban. Kiemelte ugyanakkor, hogy az erről szóló jogszabályt hosszú társadalmi vitának kell megelőznie, hiszen nem olyan egyszerű például meghatározni, hogy mi az a magatartás, ami már nem fér bele a közízlésbe.
Annyit már lehet sejteni, hogy a kodifikációs munkát nem az Igazságügyi Minisztérium vezényli majd le, különben Trócsányi László miniszter nem nyilatkozta volna azt az index.hu-nak, hogy az új polgári törvénykönyv már most is kellő védelemben részesíti a közösségeket. „A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.” – mondja a hatályos Ptk., és a tárcavezető szerint ez a rendelkezés pont a közösségek méltóságának védelméről szól, még ha nem is ment át a gyakorlatba. Vagyis Magyarországon nem indulnak erre hivatkozással perek.
Egyébiránt a hatályos egyházügyi törvény kiegészítéseként az alaptörvény negyedik módosítása szintén rendelkezik e kérdéskörben: „A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. (…) A vallási közösség – különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében –, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.” Sőt még büntetőjogi tényállás is szól a vallási csoport ellen nagy nyilvánosság előtt megvalósuló gyűlöletre uszítás bűntettéről, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2015. 01. 23. (XIX/4)
