Az év elején tovább csökkent a Fidesz szavazóbázisa, a Jobbik viszont erősített. Az Ipsos február elején végzett közvélemény-kutatása szerint a kormánypárt támogatottsága a választókorú népességen belül a korábbi 23 százalékról 21 százalékra esett, miközben a Jobbik egy hónap alatt 14-ről 16 százalékra erősödött. Az intézet megjegyzi, hogy Vona Gáborék támogatottsága soha nem volt ilyen magas, jelenleg 1,3 millió választópolgár szavazna rájuk, amivel már csak 400 ezres a különbség a két párt között.
A szavazói mozgásokat összesítve a közvélemény-kutató szerint a Fideszt elhagyó fiatalok és középkorúak, valamint a kis településeken élők inkább a Jobbik irányába fordultak, míg a kormánypárttól távozó idősebbek, nagyvárosokban élők elbizonytalanodtak, passzívvá váltak.
A munkanélküliek és a szakmunkások körében már korábban átvette a vezetést a Jobbik, a legújabb mérésben itt 5-6 százalékpontos az előnye a Fidesszel szemben. Fordulatot jelent viszont, hogy most először a 30 évnél fiatalabb választók között is megelőzi a Fideszt (20, illetve 16 százalékot értek el).
A Republicon Intézet elemzése szerint a Jobbik erősödésének egyik fő oka, hogy felismerték, szakítaniuk kell a szélsőségesség látszatával. Ezt egyébként nagyjából egy évvel ezelőtt kezdte el a párt: a választási kampány finisében, tavaly januárban 6-7 százalékon álltak a teljes népesség körében, ám az úgynevezett cukikampánnyal végül minden korábbi várako-zást felülmúlva szerepeltek a választáson.
A szélsőségességgel való szakítást ugyanakkor újabb és újabb események hiteltelenítik.
A napokban azzal kerültek a hírekbe, hogy a párt 13. kerületi képviselője, Benke László ülve maradt, amikor a képviselő-testület ülésén egyperces felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira. Benke azt mondta, részéről „tudatos volt ez a döntés”. A felháborodás nyomán a Jobbik közleményben jelezte: Benke a magánvéleményét fejezte ki, amit a párt nem minősít, az üggyel kapcsolatban semmilyen lépést nem tervez. Hétfőn a parlamentben történt hasonló eset, amikor Tóbiás József szocialista pártelnök váratlanul, meghekkelve a napirendet egyperces néma felállásra szólította fel az országgyűlést Schweitzer József emlékére. A képviselők, köztük jobbikosok is eleget tettek a felkérésnek – kivéve Novák Előd Jobbik-alelnököt, aki ülve maradt. Novák utóbb azt állította, hogy nem hallotta, kinek az emlékére kellene felállni.
Alig két héttel korábban egy mezőtúri jobbikos jelöltről, bizonyos Kötél Jánosról derült ki, hogy közösségi oldalán durva cigányellenes bejegyzéseket tett közzé. (Ennek ellenére az időközi választáson ő győzött.) A botrányt követően Vona Gábor közleményben ítélte el Kötél posztjait: „A Jobbik semmilyen formában nem vállal közösséget, és azokat a leghatározottabban elítéli” – írta a pártelnök, majd Kötél „vállalhatatlan kijelentései miatt és a Jobbik valódi programjával való azonosulása érdekében” arra kötelezte politikustársát, hogy három napra költözzön be a Jobbik cigány származású hajdúszoboszlói elnökéhez, Jónás Kálmánhoz. A „megható” kommunikációs húzás azonban nem várt fordulatot vett, ugyanis kiderült, hogy Jónás Kálmán viszont antiszemita hozzászólásokat posztolt a neonáci kuruc.infó cikkeihez. A pártot korábban is jellemző rasszizmus és antiszemitizmus tehát nem múlt el, és még palástolni sem sikerült maradéktalanul. Mindemellett Vona Gábor január elején interjút adott a Betyársereg honlapjának, ami szintén a kettős beszéd kategóriájába sorolható. Vona ugyanis egyrészt elmondta, hogy formális kapcsolat nincs a Jobbik és a Betyársereg között, és „amit Ti tesztek, az a Ti felelősségetek, nem az enyém vagy a Jobbiké, és ez fordítva is igaz”, továbbá, hogy „a Betyárseregnek vannak olyan jegyei, amelyek a Jobbik számára vállalhatatlanok, de ez nem jelenti azt, hogy beállunk a liberális kórusba bégetni”. De azt is kijelentette: vannak betyársereges barátai, és azt is vállalja, „hogy Zsolttal, a vezetőtökkel is jóban vagyok”. Mármost Zsolt, Tyirityán Zsolt, a Betyársereg első embere önmeghatározása szerint is nemzetiszocialista.
Az interjúban azonban vannak egészen újszerű részek is. Mint a Vigyázó blog felhívta rá a figyelmet, Vona Gábor az életére meghatározó befolyású személyeket is megemlíti: Prohászka Ottokár és Hamvas Béla mellett Julius Evolát és Baranyi Tibor Imrét. A nemesi családból származó Evola, „a faji gondolkozás Olaszországban ismert legkiválóbb képviselője” fiatalon szinte minden ideológiát kipróbált, volt dadaista, anarchista és futurista is, mígnem 24-25 éves korában rátalált az okkultizmusra, ami ettől kezdve életének szenvedélyévé és vezérelvévé lett, olvasható a blogon. Evola Jobboldali fiatalok kézikönyve című művéhez Vona írt előszót, míg a fordító és a kiadó Baranyi Tibor Imre. Baranyi, aki szellemi kérdésekben Vona személyes tanácsadója, szintén erőteljesen érdeklődik az okkultizmus különböző válfajai iránt. Ő a 2012-ben a Jobbik támogatásával létrejött Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia rektora, egyébként barátja és tisztelője a fent említett Tyirityán Zsoltnak is.
A Jobbik megerősödésével kapcsolatban a közelmúltban egy vezető fideszes politikus azt mondta: addig nincs baj, amíg a Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók között nem csökken 35 százalékra, illetve a Jobbik és az MSZP nem nő 25 százalék fölé. A Jobbik e körben már elérte a 27 százalékot, igaz, az első és a harmadik feltétel eddig nem teljesült.
2015. 02. 20. (XIX/8)
