hetilap

Tavaly nyár óta a magyar kormány elképesztő külpolitikai akcióba kezdett, hogy az amerikai–orosz hidegháborús helyzetben ne ragadjon bele a Putyin leghűbb európai szövetségese szerepébe. Az elmúlt hónapokban a kabinet látványosan rendelte alá magát a német külpolitika irányának. Ebben a helyzetben csapdahelyzetnek tűnt, amikor év elején kiderült, hogy Vlagyimir Putyin is Budapestre látogat. Az a mai napig vita tárgya, hogy visszautasíthatatlanul bejelentkezett, vagy tényleg tárt karokkal várták. Az elmúlt napokban érzékelhető volt, hogy az Orbán-kabinet nagy mutatványra készül, olyan helyzetet kívántak teremteni, amelyben a vizit mindkét oldal, Nyugat és Kelet irányában is arcvesztés nélkül megúszható. Orbán Viktor hosszasan tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, váratlanul Kijevbe utazott, a szerb miniszterelnökkel is tanácskozott, illetve hangosan feldicsérte a francia elnököt és a német kancellárt a minszki megállapodás létrejöttében betöltött szerepükért.

Az érdek pártján

A Putyinnal lezajlott kétórás, láthatóan szívélyes hangulatú egyeztetést követően érezni lehetett a magyar miniszterelnök kommunikációján, hogy az orosz–magyar kapcsolatok területén kényesen kerüli az ideológiai jellegű megközelítést, és mindenekfelett az érdekekre helyezi a hangsúlyt. A helyzetben meglévő ellentmondás: az Európai Unió és a NATO tagjaként, amely szövetségek értékekről is szólnak – egyebek mellett a demokrácia és a jogállam működésének szabályairól, addig Oroszország jelenlegi politikája, Moszkva „demokráciakultúrája” vitatható. Nem mellesleg miközben a magyar emberek tisztelik az oroszokat, az orosz kultúrát, a történelmi tapasztalatok, így 1849 és 1956 miatt az „Orosz Medve” kapcsán a néplélekben fellelhető némi szkepszis az orosz államszervezési modell kapcsán. Éppen ezért, ha az értékek és elvek területére tévedt volna a magyar miniszterelnök, akkor ellentmondásos helyzet alakult volna ki. Az érdekek emlegetésével könnyebben lehetett ezt a látogatást „arcvesztés” nélkül megúszni, hisz az könnyen eladható érvelés, hogy a magyar állam rá van szorulva az orosz energiahordozókra, illetve arra, hogy a magyar termékeket értékesíteni tudjuk Oroszországban. A nagy világpolitikai, elvi és értékvitákról szóló kérdéseket pedig nem a magyarok tiszte boncolgatni.    

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek