hetilap

Január 28-án 6 óra 30 perckor öt afgán férfit fogtak el egy furgonban, vezetője, egy kassai egyetemista ellen embercsempészés gyanúja miatt eljárás indult, járművét lefoglalták. Nyolc órakor 23 koszovói határsértőt szállítottak a bázisra a rendőrök, fél óra múlva újabb 18 személy elfogását jelentették a Készenléti Rendőrség járőrei. Sietni kell, mert ötpercenként érkezik jelentés újabb határsértő csoportról – olvasható a Zsaru Magazin részletes tudósításában. A rendőrség tavaly szeptemberben átadott Bácska Helikopterbázisának határvadász gépe a röszkei légtérből pásztáz. Operátora 10 órakor 30-40 fős csoportot észlel az ásotthalmi olajtelepnél. Tíz perc múlva 16 illegális migránst jelez kicsit távolabb, újabb tíz perc múlva egy 20-25 fős csoportot, gyerekekkel. 11 óra körül az M5-ös autópálya mellett lát 6-7 határsértőt, délben újabb 20-25 fős csoportot észlel a zöldhatáron.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának adatai szerint 2015 januárjában az illegális migrációval kapcsolatos elfogások száma országosan meghaladta a 14 ezret, február 10-re pedig a 23 ezret (napi több mint ezret). A határsértések túlnyomó része a szerb határszakaszon történt. A „migrációs válság” csak néhány napja enyhült némi­képp, a szerb hatóságok határozottabb fellépésének köszönhetően: a kivándorlókkal teli buszokat ugyanis legfrissebb híreink szerint nem engedik át Szerbián (csak a személyautókat), és a szerb–magyar határövezetben is szigorítják az ellenőrzéseket.
A határsértők döntő többsége nem a humanitárius katasztrófa sújtotta közel-keleti államokból: Szíriá­-ból és Irakból, vagy a még távolabbi Afganisztánból érkezik, hanem Koszovó­ból: a rendőrség közleménye szerint a február 6-án belépő 1269 személy közül 1233 fő koszovói albán, 6 fő szír, 14 fő pakisztáni és 16 fő afgán állampolgárnak vallotta magát. Egyesek már a kétmilliós Koszovó „kiürü­lésé­ről” beszélnek, oly mértékű az elvándorlási hajlandóság a nagyrészt albánok lakta régióban: az ottani külképviseletek információi szerint a következő egy-két évben 300 ezer koszovói albán indulhat útnak.
Szerbiai forrásaink szerint a vajdasági székhely, Szabadka buszpályaudvarán rengeteg koszovói autóbusz fordul meg, de a városban kevés jele van a menekültek jelenlétének, többségük ugyanis azonnal továbbutazik a határ felé. A szerbiai végállomás, hegymászó hasonlattal élve az „alaptábor”, a határtól 5 kilométerre található üdülőközpont, Palics. Az itteni vendéglátóhelyeken, szállodákban százával készülnek a „csúcstámadásra”, azaz a magyar határ elérésére, két irányban: Ásotthalom, illetve Mórahalom felé. Többnyire gyalogosan, csoportokba verődve közelítik meg a zöldhatárt. A magyar határ felé igyekvő csoportokat úgynevezett „sétáltatók” juttatják célba (persze nem ingyen).
A határrendészek gyakorlatilag menetrend szerinti járatokat üzemeltetnek a határövezet és a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség bázisa között. Itt az adatfelvételen kívül orvosi vizsgálatnak vetik alá a határsértőket, akik közül a menekültstátuszért folyamodók 24 óra elteltével a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) befogadóállomásaira kerülnek. Ezzel a lépéssel a menedékjog elbírálásának idejére, 2-3 hónapra gyakorlatilag legalizálják magyarországi tartózkodásukat. Kedvező elbírálásra, a menekültstátusz elnyerésére azonban legfeljebb csak a háborús övezetből érkező szírek, irakiak, afgánok, afrikaiak számíthatnak, a koszovóiakat a magyar jogszabályok nem sok jóval kecsegtetik (hiányzanak a nemzetközi védelmet indokló körülmények). Így aztán sokan – a BÁH szerint az esetek felében – saját kezükbe veszik a sorsukat, s még mielőtt elbírálnák ügyüket a hatóságok, útnak indulnak nyugatra.

Csatornából a buszmegállóba

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek