A magyar honvédség már csak pár működőképes helikopterrel rendelkezik. Két éve voltak olyan repülési szakemberek, akik felvetették, hogy már az is kínos volt, hogy a márciusi, katasztrófahelyzetet előidéző rendkívüli havazás idején nem tudtak mit mozgósítani a honvédségnél, noha ilyen rendkívüli esetekben korábban katonai helikoptereket vetettek be.
A magyar kormány terveiben az szerepel, hogy maximum 30 helikoptert vásárol. A beruházás becsült forrásigénye a Magyar Honvédségnél 142 milliárd, a rendvédelmi és közfeladatot ellátó szervezeteknél 30 milliárd, vagyis összesen mintegy 172 milliárd forint. A költségvetésben egyébként nem szerepel ennek az összegnek az előirányzata, tehát az ügylet finanszírozása sem egyértelmű még.
Katonai körökben úgy tartják, hogy a döntés megszületése három tényezőtől függ. Ezek erősorrendben az alábbiak: politikai szándék, gazdasági megoldás, illetve a műszaki paraméterek. Kormányzati körökből úgy értesültünk, hogy a miniszterelnök számára nagyon tanulságos volt a Gripen-beszerzések története, ami miatt minden kormányzati szereplő tisztában van azzal, hogy a döntés nemzetközi szinten „kényes”.
Nagypályás sértődés
Az első Orbán-kormány 2001-ben döntött a NATO-csatlakozás után elkerülhetetlenné vált harcászati repülőgépek vásárlásáról, mivel a Varsói Szerződés idejéből örökölt MIG típusú harci gépek elöregedtek. Sokáig az Egyesült Államok felújított F-16-os vadászrepülők bérbeadásáról szóló ajánlata tűnt nyerőnek. A kormány azonban 2001 őszén óriási meglepetésre a svéd gyártmányú Gripen vadászgépek bérbeadására vonatkozó ajánlatát hozta ki győztesnek. A Fidesz amerikai megítélése drámaian megromlott ezen ügylet miatt. A 2002-es választási kampányban Orbánt nem fogadták amerikai politikai vezetők, pedig a Fidesz kampánystábja dolgozott ezen, miközben az ekkor választást nyerő Medgyessy Péter előtt megnyílt a Fehér Ház ajtaja.
Az úgynevezett WikiLeaks iratokból kiderült, hogy 2008-ban April Foley amerikai nagykövet egy belső, titkosnak szánt feljegyzésében azt írta Washingtonba feletteseinek, hogy Orbán egy magánbeszélgetésen elismerte: jelentős károkat okozott reputációjának és a Fidesz amerikai kapcsolatainak a Gripen-affér. Foley akkor úgy látta, hogy a Fidesz-elnök az Egyesült Államokkal történő kapcsolat helyrehozása érdekében kőkemény atlantista külpolitikai irányvonalat alakított ki a NATO-bővítéstől az energiabiztonságig. Ez utóbbi például azt jelentette, hogy a nyugati Nabucco gázvezeték megépítését preferálta az orosz Déli Áramlattal szemben, míg ez utóbbit egyébként az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc is támogatta.
Műszaki szempontból amerikai (például UH–60 Black Hawk), nyugat-európai (francia-német EC 725 vagy olasz A 129) és orosz gyártmányú (Mi–17) helikopterek közül választhat a magyar kormány. A magyar honvédség helikopterállományának gerincét az orosz Mi-8-as és Mi-17-es típusok alkották, de politikai okokból nehezen elképzelhető, hogy a NATO-tag Magyarország külpolitikai bonyodalom nélkül a jelenlegi geopolitikai helyzetben orosz típusú gépek mellett dönthetne. Noha műszakilag kitűnőek ezek a szerkezetek, az elektronikájukat is megújították, és az orosz állam kedvező ajánlatokat szokott tenni. Ez utóbbi azért fontos, mert a helikopterbeszerzések finanszírozási „lábát” is ki kell találni. A Gripen vásárlásakor az üzleti szerződés azt is tartalmazta, hogy svéd üzleti befektetéseknek kell Magyarországra érkezniük.
2015. 02. 13. (XIX/7)
