„Egyik nap felhívott egy kormányközeli ismerősöm, hogy rád gondoltunk: neked kellene átvenni a szövetség irányítását. Nem érdekelte őket, hogy akkor még nem értettem a sportághoz, a lényeg az volt, hogy az előző, megbízhatatlan vezetés le legyen váltva, és a szövetséget állami segítséggel meg lehessen újítani” – mesélte a Hetek munkatársának az egyik honi sportszövetség elnöke. Annak rendje és módja szerint meg is választották elnöknek, a sportág pedig azóta valóban a megújulás jeleit mutatja. A történet vélhetően nem egyedi, legalábbis a (fideszes) politikusok körében az egyik legnépszerűbb kiegészítő tevékenység a sportvezetői állás. Kubatov Gábor és Kocsis Máté a Fradiban érdekelt; Deutsch Tamás az MTK-t vezeti; Borkai Zsolt, Győr polgármestere a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke; Szalay Ferenc, Szolnok első embere a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke; a kézilabdázók valamiért a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökében, Vetési Ivánban bíztak leginkább; Kósa Lajos Fidesz-alelnök pedig a korcsolyaszövetségben hasznosítja fölös energiáit.
A távolról sem teljes listára múlt héten feliratkozott Németh Szilárd, aki eddig a rezsiellenes küzdelem „arcaként” tett szert országos ismertségre. A Magyar Birkózó Szövetség tisztújító közgyűlésén az olimpiai bajnok Hegedűs Csabát győzte le, aki 1992-től irányította a szervezetet. „Felkértek a birkózótársaim, olimpikonok, világbajnokok” – indokolta Németh Szilárd az ATV-ben, hogy miért indult a tisztségért. Arra a kérdésre pedig, hogy ha volt birkózómúltja, akkor miért nincs karfiolfüle, azt válaszolta, hogy „rendkívül puha a fülem, ezért nem tört össze”.
Vajon miért van szüksége az egyesületeknek a politikusokra, és fordítva: utóbbiak miért ambicionálják a sportvezetői munkát? Szabados Gábor sportközgazdász szerint a jelenség magyarázata egyértelmű. „Miután jelentősen megnőttek a közpénzből történő sporttámogatások – legyen szó társaságiadó-kedvezményről, létesítményfejlesztésről vagy az olimpiai bizottságnak adott forrásokról – a szövetségek, egyesületek úgy kalkulálnak, hogy minél közelebb áll az elnökük a kormányhoz, annál jobb pozíciókat tudnak fogni a pénzért folytatott versenyben. Ez gazdasági értelemben egy racionális viselkedés” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: a sportvezetői szerep a politikusok oldaláról
az ismertség növekedésével kecsegtet, illetve azzal, hogy az ilyen „közérdekű” feladatok ellátásával a párthierarchián belül nagyobb súlyuk lesz. Szabados Gábor szerint
a mai sportpolitika a rendszerváltás előtti modellt idézi, hiszen az állam vált messze a legfőbb sportfinanszírozóvá. Sőt: sok esetben még annak idején sem volt ilyen mértékű az állami gondoskodás, mint ma. (Egy alsóbb osztályban szereplő futballegyesület vezetője azt mondta a Heteknek, már meg sem lepődnek, ha egy-egy meccsen a polgármester is leül a kispadra az ellenfél csapatánál. Szerinte azon túl, hogy a politikus „hozza a pénzt”, az egyesületekben egyfajta lelki igény is mutatkozik a gondoskodásra, így a kereslet és a kínálat könnyen egymásra tud találni.)
„Természetesen a legjobb az lenne, ha a sportegyesületek távol tartanák magukat a politikától, és a szakmai teljesítményeikkel próbálnának versenyezni, de a mai Magyarországon a médiától kezdve az útépítésig mindenhol szükség van politikai kapcsolatokra. Vagyis a sportgazdaság ilyen jellegű függősége egyáltalán nem meglepő, még ha nem is feltétlenül szükségszerű” – magyarázta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy a sportot szinte egyetlen országban sem lehet teljesen elválasztani a politikától, de azért a kapcsolat erősségében vannak különbségek.
Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak olyan szövetségek is, amelyek nem a politikai kapcsolatokra alapoznak. Gyárfás Tamás, az Úszószövetség elnöke, vagy a kajak-kenusok első embere, a szocialista politikus Baráth Etele messze nem mondható a kormány elkötelezett hívének. Szabados Gábor szerint az, hogy ennek ellenére kölcsönösen együtt tudnak működni a kormánnyal, a politikusokat dicséri – másfelől viszont annak is bizonyítéka, hogy teljesítményalapú munkával is boldogulhat egy adott szövetség.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »